A Patrióták Európáért frakció megalakulása valaminek a kezdete

Középtávon a konzervatívokkal való szövetséget, egyesülést sem zárja ki az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Kovács Attila kiemelte: az európai politikai térkép radikálisan átalakul: június 9-én az európai uniós választópolgárok a változás mellett tették le a voksukat, és ennek a változásnak az európai politikai színtéren a legfontosabb lépése a Patrióták Európáért európai parlamenti (EP-) képviselőcsoport megalakulása.

Fotó: Lakatos Péter

A politikában ugyanis a közös minimumot kell keresni – tette hozzá a kutatási igazgató –, azokat a pontokat, amelyek összekötik az egymástól sok esetben mást, másként gondoló politikai erőket és ha van ma Európában olyan közös alap, amely összeköti a választópolgárokat vagy a politikának a józan ész talaján álló erőit, akkor az a békének a kérdése.

Európa és a világ ma békét szeretne és mindenki, aki a békéért tesz, az Európa jövőjéért tesz lépést.

Kovács Attila emlékeztetett arra, hogy 2020 márciusában a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, mert az „gondolkodásában, ideológiájában balra tolódott, gyakorlatilag már nem lehetett felismerni a különbséget az önmagát kereszténydemokrataként definiáló” néppárt, valamint a szocialisták, zöldek és liberálisok között. Formálisan ugyan külön frakciókban ültek, de az a politikai jövő, amit Európának adni szeretnének, az gyakorlatilag egy volt: ezek a pártok támogatják a föderális Európát, az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát – magyarázta a kutatási igazgató. Hozzátette: ezek a pártok nem voltak képesek érdemben kezelni a illegális migráció kihívásait, valamint az elmúlt két és fél évben „semmilyen kézzelfogható érdemi lépést nem tettek a béke megteremtése, a szomszédunkban zajló háború megfékezése érdekében.”

Kiemelte: mindezért valós igényként merült fel az európai választópolgárok részéről egy politikai alternatíva megteremtése.

Ma már kijelenthetjük, hogy ez a politikai alternatíva a jobboldalon, a konzervatív, a nemzeti, a szuverenista, (...) a patrióta oldalon körvonalazódik

 – fogalmazott Kovács Attila. Szerinte Brüsszelben azért hallani most sok olyan hangot, amely a Patrióták Európáért frakciót kritizálja, mert a „félelem motiválja” a mainstream pártokat, „a politikai alternatíva megjelenésétől való félelem”. A bécsi patrióta kiáltványt követő szűk két hétben az alternatíva politikai keretei is megszülettek – tette hozzá Kovács Attila. Rámutatott: azon korábbi feltételezésekkel szemben, hogy ez egy térségi alapú együttműködés lesz, a politikai közösséghez szerte Európából jelentkeztek a nemzeti pártok: 12 tagállam 13 pártja, mintegy húszmillió szavazó közvetlen demokratikus felhatalmazásával.

A Patrióták Európáért frakció rögtön a harmadik legnagyobb erő lett az EP-ben, megelőzve az európai konzervatívokat és Macron liberális politikai formációját

 – mondta Kovács Attila. Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz EP-képviselői 2020 márciusa óta azon dolgoztak, hogy megteremtsék az együttműködés alapjait: azt a bizalmi légkört, a személyi, szervezeti keretet, amely most a Patrióták Európáért frakció megalakulásában öltött testet. 

Kovács Attila beszélt arról is, hogy az EU-t az elmúlt húsz évben egy nagykoalíció, a szocialisták és a néppárt együttműködése irányította, és most a fő változás az, hogy „az európai politikai térkép jobbratolódásával” új alternatíva nyílik. Szerinte „az i-re a pontot” az olasz és francia tagpártok a Patrióták Európáért frakcióhoz való csatlakozása tette fel. Kovács Attila kitért arra, hogy szerinte a frakció hatékonyan és eredményesen tud majd együttműködni az európai konzervatívokkal. Kifejtette azon véleményét is, hogy a frakció megalakulásával sikerült kitörnie a jobboldali-konzervatív erőknek a „politikai karanténból”, amelyet a korábbi Identitás és Demokrácia frakció tagjai „elszenvedtek”. Ugyanis a fősodratú pártok az elmúlt öt évben „nem adták oda” nekik a képviselőcsoportot megillető lehetőségeket – emlékeztetett Kovács Attila.

Ha valaki valóban Európa érdekeit szem előtt tartva áll az EU kormányrúdjánál, akkor tíz nap alatt többet tud tenni a békéért, mint számos európai vezető az elmúlt több mint két évben

 – hangsúlyozta a magyar soros uniós elnökség kapcsán az elemző.

Borítókép: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament Patrióták Európáért frakciójának megalakulása kapcsán Budapesten 2024. július 9-én (Fotó: MTI/Lakatos Péter)