A Patrióták Európáért frakció megalakulása a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének stratégiai gyümölcse, ennek az együttműködésnek a legkézzelfoghatóbb eredménye az elmúlt években – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója sajtótájékoztatóján kedden Budapesten. Mint kifejtette, ez a szövetség, a szövetséget alkotó pártok együttműködése azért is természetes, mert közös alapokon nyugszik. Összeköti ezeket a pártokat az európai zsidó–keresztény hagyományok tisztelete, az, hogy a zsidó–keresztény hagyományokon alapuló, arra épülő Európai Uniót szeretnének. Összeköti őket a nemzetek és az állami szuverenitás fontossága, a család védelme, a családpolitika, a gyermek, az európai demográfiai kérdés megoldásának az igénye és végül, de nem utolsó sorban összeköti ezeket a politikai erőket napjaink európai, globálisan legfontosabb kihívása, a háború lezárásának igénye, a béke, a béke iránti vágy – tette hozzá a kutatási igazgató.
Az európai politikai térkép radikális átalakulás alatt van, június 9-én az európai uniós választópolgárok a változás mellett tették le a voksukat. Ennek a változásnak pedig az európai színtéren a legfontosabb lépése a Patrióták Európáért európai frakció megalakulása
Az Alapjogokért Központ a CPAC Hungary szervezőjeként büszke arra – mutatott rá Kovács Attila –, hogy az elmúlt három évben katalizátora lehetett a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének, hogy teret nyújthatott az antiglobalista gondolkodók globális együttműködésének, illetve, hogy a korábbi budapesti rendezvényeiken gyakorlatilag valamennyi, a Patrióták Európáért csoportot megalakító politikus, európai parlamenti képviselő megfordult. A CPAC Magyarország az elmúlt három évben teret adott ezen politikusok közös gondolkodásának, fórumot, platformot biztosított a közös gondolatok kikristályosításának, és annak, hogy ma az úgynevezett „bécsi kiáltványban”, a Patrióták Európáért Kiáltványban számba vehették ezek a politikusok, hogy mi az a közös alap, amelyen a Patrióták Európáért csoport együttműködése létrejött.
A politikában ugyanis a közös minimumot kell keresni – tette hozzá a kutatási igazgató –, azokat a pontokat, amelyek összekötik az egymástól sok esetben mást, másként gondoló politikai erőket és ha van ma Európában olyan közös alap, amely összeköti a választópolgárokat vagy a politikának a józan ész talaján álló erőit, akkor az a békének a kérdése.
Európa és a világ ma békét szeretne és mindenki, aki a békéért tesz, az Európa jövőjéért tesz lépést.
Kovács Attila emlékeztetett arra, hogy 2020 márciusában a Fidesz elhagyta az Európai Néppártot, mert az „gondolkodásában, ideológiájában balra tolódott, gyakorlatilag már nem lehetett felismerni a különbséget az önmagát kereszténydemokrataként definiáló” néppárt, valamint a szocialisták, zöldek és liberálisok között. Formálisan ugyan külön frakciókban ültek, de az a politikai jövő, amit Európának adni szeretnének, az gyakorlatilag egy volt: ezek a pártok támogatják a föderális Európát, az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatát – magyarázta a kutatási igazgató. Hozzátette: ezek a pártok nem voltak képesek érdemben kezelni a illegális migráció kihívásait, valamint az elmúlt két és fél évben „semmilyen kézzelfogható érdemi lépést nem tettek a béke megteremtése, a szomszédunkban zajló háború megfékezése érdekében.”
Kiemelte: mindezért valós igényként merült fel az európai választópolgárok részéről egy politikai alternatíva megteremtése.
Ma már kijelenthetjük, hogy ez a politikai alternatíva a jobboldalon, a konzervatív, a nemzeti, a szuverenista, (...) a patrióta oldalon körvonalazódik
– fogalmazott Kovács Attila. Szerinte Brüsszelben azért hallani most sok olyan hangot, amely a Patrióták Európáért frakciót kritizálja, mert a „félelem motiválja” a mainstream pártokat, „a politikai alternatíva megjelenésétől való félelem”. A bécsi patrióta kiáltványt követő szűk két hétben az alternatíva politikai keretei is megszülettek – tette hozzá Kovács Attila. Rámutatott: azon korábbi feltételezésekkel szemben, hogy ez egy térségi alapú együttműködés lesz, a politikai közösséghez szerte Európából jelentkeztek a nemzeti pártok: 12 tagállam 13 pártja, mintegy húszmillió szavazó közvetlen demokratikus felhatalmazásával.
A Patrióták Európáért frakció rögtön a harmadik legnagyobb erő lett az EP-ben, megelőzve az európai konzervatívokat és Macron liberális politikai formációját
– mondta Kovács Attila. Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz EP-képviselői 2020 márciusa óta azon dolgoztak, hogy megteremtsék az együttműködés alapjait: azt a bizalmi légkört, a személyi, szervezeti keretet, amely most a Patrióták Európáért frakció megalakulásában öltött testet.
Kovács Attila beszélt arról is, hogy az EU-t az elmúlt húsz évben egy nagykoalíció, a szocialisták és a néppárt együttműködése irányította, és most a fő változás az, hogy „az európai politikai térkép jobbratolódásával” új alternatíva nyílik. Szerinte „az i-re a pontot” az olasz és francia tagpártok a Patrióták Európáért frakcióhoz való csatlakozása tette fel. Kovács Attila kitért arra, hogy szerinte a frakció hatékonyan és eredményesen tud majd együttműködni az európai konzervatívokkal. Kifejtette azon véleményét is, hogy a frakció megalakulásával sikerült kitörnie a jobboldali-konzervatív erőknek a „politikai karanténból”, amelyet a korábbi Identitás és Demokrácia frakció tagjai „elszenvedtek”. Ugyanis a fősodratú pártok az elmúlt öt évben „nem adták oda” nekik a képviselőcsoportot megillető lehetőségeket – emlékeztetett Kovács Attila.
Ha valaki valóban Európa érdekeit szem előtt tartva áll az EU kormányrúdjánál, akkor tíz nap alatt többet tud tenni a békéért, mint számos európai vezető az elmúlt több mint két évben
– hangsúlyozta a magyar soros uniós elnökség kapcsán az elemző.
