Ahogy a Magyar Nemzet beszámolt róla, tűzszünetet kötött Izrael és a Hezbollah, amely szerdán lépett életbe. Az egyezség szerint a harcok beszüntetése mellett a libanoni hadsereg átveszi a határ feletti ellenőrzést, míg az izraeli csapatok fokozatosan kivonulnak a térségből. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu hangsúlyozta, hogy a tűzszünet csak addig marad érvényben, amíg a Hezbollah betartja a megállapodást.
Fordulópontot vagy átmeneti nyugalmat jelent a tűzszünet?
A bejelentést követően Tárik Meszárral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk a megállapodás nemzetközi jelentőségéről, a tűzszünet esélyeiről és a Közel-Kelet jövőjéről. A szakértő szerint korai lenne a mostani tűzszünetet fordulópontként értékelni. Bár a megállapodás reményt ad arra, hogy a Libanonból elmenekült több százezer ember visszatérhet otthonaiba, a régió stabilitása továbbra is kérdéses.
Ez nem jelenti azt, hogy a régió egészében megnyugodna a helyzet. Úgy tűnik, hogy a nyugalom egyelőre csak Libanonra korlátozódik
– fogalmazott, majd rámutatott, hogy az izraeli vezetés sem tekinti lezártnak a konfliktust.
Izrael jelezte, hogy a tűzszünet ideje alatt lehetőségük nyílik rendezni a soraikat, erősíteni katonai képességeiket, és nagyobb figyelmet fordítani más konfliktuszónákra, például Iránra és Gázára
– mondta Tárik Meszár, utalva az izraeli politikai kommunikáció egyértelmű célkitűzéseire.
A tűzszünet sikerének kulcsa a Hezbollah hozzáállása lehet. A szakértő szerint a terrorszervezet komoly veszteségeket szenvedett, ami csökkentheti annak esélyét, hogy a közeljövőben újra felfegyverkezzen és támadásokat indítson.
Izrael szerint a Hezbollah olyan súlyos veszteségeket szenvedett, hogy egyelőre nem számítanak arra, hogy ismét támadólag lépne fel
– hangsúlyozta, ugyanakkor figyelmeztetett: ha a Hezbollah megszegi a megállapodás feltételeit, például alagutakat ás, rakétákat indít vagy újjáépíti infrastruktúráját, Izrael újra támadhat. A tűzszünet értelmében a libanoni hadsereg veszi át a határ ellenőrzését, de Tárik Meszár szerint ennek sikere nagyrészt a Hezbollah együttműködésétől függ.
Bár az embereket arra kérték, hogy egyelőre ne térjenek vissza, az interneten máris láthatók olyan felvételek, amelyeken hatalmas konvojokban indulnak útnak az elhagyott otthonaik felé
– mondta a kutató, hozzátéve, hogy a visszatérők ellátása és a régió újjáépítése jelentős humanitárius kihívásokat jelent. A nemzetközi közösség szerepe is meghatározó lehet a tűzszünet fenntartásában. A szakértő szerint a békefenntartók jelenléte korábban is segített a határ menti stabilitás biztosításában, és a jövőben is fontos szerepük lehet. A háború súlyos károkat okozott Dél-Libanonban és Bejrútban, ami jelentős gazdasági kihívásokat teremtett.
Hirtelen jelentősen megnőtt a munkanélküliség, ezért sürgősen kezelni kell a helyzetet, hogy azok, akik visszatérnek, ne kényszerüljenek ismét elhagyni Libanont a megélhetés hiánya vagy a romokban heverő infrastruktúra miatt. Számos probléma vár még megoldásra, amelyek alapvetők a stabilitás megőrzéséhez
– figyelmeztetett a kutató, szerinte a humanitárius segítségnyújtás és az újjáépítés kulcsfontosságú lehet a stabilitás megőrzése érdekében.
Joe Biden és az amerikai vezetés optimizmusa szerint a Libanonban bejelentett tűzszünet pozitív hatással lehet más konfliktuszónákra, például Gázára is. Az amerikai álláspont szerint bíznak abban, hogy a Hezbollah és Izrael közötti fegyvernyugvás egyfajta példává válhat, amely átterjedhet a régió más részeire is. Tárik Meszár szerint azonban az izraeli álláspont ennél jóval realistább és kevésbé derűlátó.
Az amerikaiak bíznak abban, hogy a tűzszünet pozitív hatással lehet más frontvonalakra is. Az izraeliek ezzel szemben úgy vélik, hogy a megállapodás inkább lehetőséget teremt számukra a soraik rendezésére, a fegyverkészleteik feltöltésére, és így hatékonyabban koncentrálhatnak a többi konfliktusövezetre
– fogalmazott.
Borítókép: A kitelepített emberek mindkét fél figyelmeztetése ellenére hazatérnek a déli városrészekbe (Fotó: AFP)
