Komoly próbatétel előtt a szerb–orosz barátság

Felforgatták a balkáni viszonyokat az amerikai szankciók. A büntetőintézkedések miatt szorult helyzetbe került az Oroszországgal hagyományosan jó viszonyt ápoló Belgrád.

Alekszandar Vucsics szerb és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)

Az amerikai szankciók a Szerbiában működő NIS (Szerbiai Kőolajipari Vállalat) ellen jelentős politikai és gazdasági kihívás elé állítják a balkáni országot. Zoran Milivojevics diplomata szerint Szerbia kollektív veszteséget szenvedhet el, mivel a globális politikai feszültségek kereszttüzébe került az Egyesült Államok és Oroszország között zajló konfliktus miatt, írja a Blic szerb napilap.

Amerikai szankciók miatt került nehéz helyzetbe a szerbiai NIS (Fotó: AFP)

A szankciók következtében Szerbiának 45 napja van arra, hogy megoldást találjon, amelynek részeként a NIS vállalat orosz részesedésének felszámolása lehet szükséges. Ez azonban nem csupán gazdasági kérdés, hiszen a szerb állam képes lenne megvásárolni az orosz részvényeket, de politikai következményekkel is járhat, amelyek befolyásolhatják Szerbia és Oroszország kapcsolatait.

Milivojevics hangsúlyozta a diplomáciai tárgyalások fontosságát, elsősorban az amerikaiakkal, annak érdekében, hogy megértsék, vannak-e kivételek, vagy teljes mértékben alkalmazzák a szankciókat. Ha a tárgyalások nem hoznak eredményt, Szerbiának Oroszországgal kell egyeztetnie a további lépésekről.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az amerikai szankciók nem ENSZ általi korlátozások, hanem egyoldalú intézkedések, amelyek nemzetközi jogi szempontból is vitathatók. Milivojevics rámutatott, hogy amennyiben a büntetőintézkedéseket nem sikerül enyhíteni vagy feloldani, az hosszú távon kérdéseket vethet fel Szerbia külkereskedelmi és diplomáciai stratégiájában.

Zbog čega su #sankcije uveden baš sad, ko je njihova glavna #meta, da li je moguć poremećaj u snabdevanju energentima i šta su mogući načini da se iz krizne situacije izađe? Šta za Glas Amerike kažu stručnjaci? #NIS #Gazprom #Rusija #Srbija https://t.co/wH9TCHtWeD

— Glas Amerike VOA (@GlasAmerikeVOA) January 11, 2025

Szerbiának mindeközben arra is figyelmet kell fordítania, hogy a környező országok, mint például Horvátország, szintén érdekeltek lehetnek a szankciók hatásainak mérséklésében, ami további diplomáciai lehetőségeket nyithat meg. Összességében Szerbia számára a legnagyobb kihívás most a diplomáciai egyensúly megteremtése úgy, hogy az ország gazdasági érdekeit is megóvják, miközben fenntartják a jó kapcsolatokat mind az Egyesült Államokkal, mind Oroszországgal.

Mihajlo Rabrenovics, a közigazgatás menedzsment szakértője úgy véli, hogy az amerikai szankciók bevezetése a NIS számára komoly próbára teszi Szerbia és Oroszország barátságát. 

Ez egy teszt a testvéri viszonyunk számára, hogy kiderüljön, segítenek-e nekünk, amikor nehézségekkel küszködünk. Kérem, hogy adjanak számunkra egy testvéri és baráti árat, figyelembe véve, hogy nagyon kedvező feltételekkel kapták meg a vállalatot

 – mondta Rabrenovics a Tanjugnak adott interjújában.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a megállapodás azt jelentené, hogy rendeznék az orosz részesedés megszerzését a NIS-ben. 

A barátságnak megvoltak a maga hullámvölgyei, de most kell bizonyítaniuk, mert ha most nem mutatkoznak korrektnek, az a nép hangulatának megváltozásához vezethet

 – tette hozzá.

Nebojsa Atanackovics, egy benzinkút tulajdonosa és a Szerb Munkaadók Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint Szerbia két nagyhatalom között helyezkedik el, és az események alakulása azon múlik, hogyan viszonyulnak Szerbiához, olvasható a Vajdasági RTV cikkében. 

Optimista vagyok, mert ez nem csak a NIS-re vonatkozó lépés, hanem más országokra is. Ha azt kérik, hogy a bizonyos cégek orosz tulajdonát megszüntessük, optimistán kell tekinteni ahelyett, hogy nyomásgyakorlásra várnánk

 – fogalmazott Atanackovics.

Ljubodrag Szavics szerb közgazdász véleménye szerint a legjobb megoldás mindhárom fél – Szerbia, az USA és Oroszország – számára az lenne, ha megállapodás születne az oroszokkal, hogy Szerbia legyen a kőolajipari vállalat többségi tulajdonosa. Ez azt jelentené, hogy Szerbiának nem kellene nagy összeget kifizetnie.

Bár Szavics egyetért az amerikaiak állításával, miszerint ezek a szankciók nem Szerbia, hanem elsősorban Oroszország ellen irányulnak, a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy végül mégis Szerbia fogja viselni a következményeket.

A közgazdász szerint ezek a szankciók egyfajta nyomásgyakorlást jelentenek, mivel a probléma megoldódna, ha Szerbia szankciókat vezetne be Oroszország ellen. Szerbia azonban nem szándékozik ezt megtenni geopolitikai, történelmi és egyéb érdekei miatt.

Szavics rámutatott, hogy ez a helyzet komoly nyomást jelent Szerbia számára, és a legjobb megoldás az lenne, ha sikerülne egy olyan megállapodást kötni, amely minden érintett fél számára elfogadható.

Mint arról korábban lapunk is írt, szankciókat vezetett be a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen az Egyesült Államok a több mint ötvenszázalékos orosz tulajdonjog miatt.

Az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) a Gazpromnyeft és az Oroszország ellen irányuló szankciók listájára felvette a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) is, írta meg az MTI. A szerb nemzeti olajtársaság ötven százaléka az orosz Gazpromnyefté, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)