Ukrajnát vigaszdíjjal akarják kárpótolni

Az európai liberális elit a végsőkig elkötelezte magát Ukrajna háborús győzelme mellett, gyakorlatilag mindent erre tettek fel. Habár már mindenki láthatja, hogy ez a terv kudarcot vallott, olyan könnyedén mégsem farolhatnak ki ebből az álláspontból. Így most megpróbálják valamiféle vigaszdíjjal kárpótolni Ukrajnát – erről beszélt lapunknak Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője annak kapcsán, hogy Brüsszel rekordsebességgel akarja felvenni Ukrajnát az Európai Unióba.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen

„Brüsszel most azt akarja elhitetni, hogy a háború nem, hogy rontotta a szabadságjogok érvényesülését és a demokrácia helyzetét, hanem éppen ellenkezőleg. Ukrajna alig kettő év alatt eljutott a kérelem benyújtásától a tagjelöltségig, amikor az előbb említett két országnál ez 4,5-5 évet vett igénybe.

Egyértelmű tehát, hogy Ukrajna tagságának kérdését próbálják felgyorsítani, méghozzá Brüsszel politikai céljai miatt 

– jegyezte meg Dornfeld László, aki beszélt arról is, milyen veszélyei lehetnek az elkapkodott integrációs tárgyalásoknak. 

Mint mondta, számos olyan kérdés van, amelyet alaposan meg kell gondolni a jelenlegi tagoknak is, azokon túlmenően, hogy egy ország mennyire áll készen a csatlakozásra, jogi és gazdasági értelemben. „Ilyen például a közbiztonság állapota (a sok fegyver és a magas korrupció együttes jelenléte nem túl biztató ezen a téren), a magas járványügyi kockázat, a sokkal gyengébb minőségű, GMO-termékeket előállító mezőgazdaság” – sorolta a szakértő az Ukrajnával kapcsolatos valós aggályokat. 

Hozzátette, a mostani közösség részéről emellett felmerülhetnek szervezeti kérdések, például, hogy miként alakulnak a szavazati súlyok, akár egy blokkoló kisebbség esetén is, EP-képviselői helyek, stb. 

Emellett nagyon fontos pénzügyi kérdések is vannak, így az agrártámogatások és kohéziós pénzek alakulása. A közös agrárpolitika legnagyobb kedvezményezettje lehet Ukrajna, ami azt jelenti, hogy az EU többi állama számára ennyivel kevesebb forrás jutna. 

„Ami persze egy nagy kérdés, az az, hogy mennyi lakossága is van az országnak, az említettek jó részét ugyanis ehhez mérten kalkulálják. Ezt az adatot még Kijevben sem tudják, utoljára 2001-ben volt népszámlálás az országban, az akkori negyvenmilliós adat becslések szerint akár 15 millióval is kevesebb lehet” – hívta fel rá a figyelmet Dornfeld László, és kiemelte, „ha a háborút holnap lezárják, a 2030-as céldátum akkor is elképesztően közel van, az említett kérdések nagy része aligha rendeződik ilyen rövid idő alatt”.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)