Soha nem látott nemzetközi részvétellel indult el a CPAC Hungary, amelyre hat kontinens harminc országából érkeztek előadók és vendégek. A rendezvény nyitó sajtótájékoztatóján Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója hangsúlyozta, hogy a konferencia célja egy globális patrióta szövetség építése, amely választ ad a nyitott határok, a genderideológia és a háborúpárti politika kihívásaira. Bejelentette, hogy a rendezvény díszvendégei között van Robert Fico szlovák miniszterelnök és Alice Weidel, a német AfD társelnöke is.
Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán harangozta be az eseményt:
Rajtunk a világ szeme
A rendezvény elején a meghívott atya felolvasott egy evangéliumi részletet, majd megáldotta a rendezvényt és a résztvevőket, kihangsúlyozva a kereszténység fontosságát társadalmunkban és kultúránkban. Ezután a meghívott énekes művészek elénekelték Magyarország, majd az Egyesült Államok himnuszát.
A CPAC Hungary új korszakba lép
Köszöntök mindenkit a negyedik, de az első olyan CPAC Hungaryn, amelynek során már Donald J. Trumpnak hívják az Amerikai Egyesült Államok elnökét
– kezdte beszédét Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. Ezután visszatekintett a közelmúltra:
Kedves patrióták, tisztelt hölgyeim és uraim, egy kis ugrás vissza az időben, 36 évvel ezelőtt itt, ezen a színpadon jelentette be Horn Gyula, hogy az MSZMP elhagyja a munkás kitételt, és azóta hála a Jóistennek a választók is ugyanezt tették a párttal, és mára az MSZP politikailag megszűnt létezni, ami hogyha a szüleink és legfőképpen a nagyszüleink sorsára gondolunk, azért valljuk be, igencsak jó hír, igaz?
Új világrendszerváltás és a woke-őrület
Szánthó szerint napjainkban egy új rendszerváltozás zajlik – de nemcsak térségünkben, hanem világszinten.
De ma újra egy rendszerváltozás időszakát éljük, csakhogy ez most nem a régiónkra, hanem az egész világra vonatkozik. És ez a folyamat azért is egyedi, mert egybeesik egy kulturális válsággal, amit mi itt jobb híján woke-őrületnek szoktunk nevezni, bár egyes részei igencsak ismerősek Marxtól vagy az Internacionáléból.
Ezután a patrióta világértelmezés felől közelített:
És jól orront, jól orront az a patrióta, aki a spájzban is új marxistákat szimatol, mert a globalisták is a nemzetek és az államok létére törnek.
A szuverenitás mint demokráciakérdés
A főigazgató párhuzamot vont a régi kommunista internacionalizmus és a mai föderális törekvések között:
Tegnap még úgy énekelték, hogy nemzetközivé lesz a világ. Ma ezt ugye úgy mondják, hogy egyre szorosabb uniós egység. De a kérdés a kérdés valójában ugyanaz. Kié a főhatalom?
Rámutatott a szuverenitás tétjére:
A döntéshozatalt kiszervezik-e egy föderális szervezethez? Nemzetközi hálózatok mondják ki a végső szót, vagy nemzeti szinten az állampolgárok dönthetnek arról, hogy merre az előre. A szuverenitás kérdés tehát demokráciakérdés is egyben.
A mélyállam és Brüsszel párhuzama
Szánthó élesen bírálta a nyugati politikai elitet:
Mert ha egy mély állami központban rögzítik előre, de végérvényesen, hogy mik a rendszabályok, migráció, gyermekvédelem, háború, vagy éppen egy önhibáján kívül megtámadott és agresszió áldozatává vált ország EU-csatlakozása ügyében, akkor bizony teljesen felesleges a választási eljárások bonyolult, de demokratikus folyamata.
Párhuzamot vont az amerikai demokraták és az európai bürokraták között is: És így gondolták ezt az amerikai demokraták is, amikor le akarták szedetni Donald Trumpot a szavazólapokról, és mikor törölni akarja politikai ellenfeleit, így jár el Bruegh Cele is.
