Orbán Viktor: A glóbuszon az elsöprő többség a béke pártján van

A miniszterelnök a pápai audienciáról beszélt az M1-nek Rómában. Orbán Viktor az interjúban elmondta, van a világban egy háborúellenes, rejtett kapcsolatrendszer, amelynek a spirituális vagy lelki központja a Vatikánban van.

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán Forrás: MTI/Miniszterelnöki Kommunikác

A Orbán Viktor a Vatikánba látogatott, ahol XIV. Leó pápa fogadta őt audiencián, amiről a miniszterelnök be is számolt az M1-nek. Orbán Viktor az interjú elején elmondta, van a világban egy háborúellenes, rejtett kapcsolatrendszer, egy hálózat, amely egy olyan vezetőkből álló kapcsolati háló, akikről mindenki tudja, hogy a legfontosabb számukra a béke. 

Orbán Viktor szerint a béketábor spirituális központja továbbra is a Vatikánban van 
Fotó: HANDOUT / VATICAN MEDIA

Ennek a hálózatnak két sűrűsödési pontja van. Az egyik egy hatalmi, ahol a békéhez, a békéhez szükséges és a háború ellen felhasználható valóságos politikai eszközök vannak, itt most az amerikai elnök áll a középpontban. A korábbi amerikai elnök nem itt állt. És van egy spirituális vagy lelki központja is ennek a hálózatnak, ahonnan újra és újra energiát, motivációt, elkötelezettséget, áldást, bátorítást kapnak a háború ellen küzdő politikusok. Ez pedig itt van a Vatikánban, magánál a szentatyánál

– fogalmazott a miniszterelnök. 

Emlékeztetett, Leó pápa a harmadik munkanapján Zelenszkij elnököt hívta fel. A spirituális központ tehát továbbra is a Vatikán, a béke folyamatosan.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy bár a nyugati világban valóban kevés vezető áll a béke pártján, ez a világban nem így van. 

A Glóbuszon a teljes emberiség körét figyelembe véve az elsöprő többség a béke oldalán van. Az arabok mind, a távol-keletiek Kínával az élen szintén, az indiaiak szintén. Tehát az a nyugati ember érzékcsalódása, hogy azt hiszi, hogy aki rajta kívül van, az nem fontos, vagy nem játszik jelentős szerepet

– fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök megjegyezte, amikor a nyugati világról beszélünk, ott is azt kell látni, hogy annak az erősebbik fele, az Egyesült Államok a béke oldalán van. Hozzátette:

És itt Közép-Európában most jönnek vissza a békepárti és háborúellenes csehek. Szlovákiában háborúellenes kormány van, Magyarországon háborúellenes kormány van. Úgy látom, hogy Lengyelországban is fordul a szél, idő kell még, hogy tisztábban lássunk. És azt hiszem, hogy ahogy a gazdasági bajok nőnek Nyugat-Európában, egyre több ország ismeri be, hogy egész egyszerűen nincs pénzünk ahhoz, hogy ezt a háborút mi finanszírozzuk. Tehát arra számítok, hogy az idő múlásával szinte napról napra egyre többen leszünk a háborúellenesek táborában.

Orbán Viktor részleteket is elárult a pápai audienciáról. Elmondta, egy régi könyvet ajándékoztak XIV. Leó pápának Szent Gellért életéről. 

– Így mód volt arra, hogy kicsit beszéljünk a magyar kereszténység történetéről, amelynek központi alakja, első fejezetének központi alakja maga Szent Gellért püspök, így tudtunk beszélni Budapestről is. Habár erre most nem volt nagy szükség, tekintettel arra, hogy a szentatya járt már Budapesten, méghozzá az előző pápának a budapesti látogatásakor tagja volt a delegációnak. Azt nem mondom, hogy ismer bennünket, de már látott bennünket, tudja hol van Magyarország, tudja mi az Budapest, tehát nem a Marsról érkező vendéget fogadott – mondta Orbán Viktor. 

Budapesten békecsúcs lesz!

A miniszterelnök a Budapestre tervezett békecsúcs kapcsán, amikor Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök fog találkozni, elmondta, hogy azt, hogy ez mikor következik be, senki sem tudja, hiszen a tárgyalódelegációk folyamatosan egyeztetnek. 

Nézzük alegutolsó ilyen hasonló nagy békecsúcsnak a forgatókönyvét! Ez Sárm es-Sejkben, Egyiptomban történt, ahol a közel-keleti békét hozták tető alá, ahol hosszú ideig tárgyaltak az érintett felek, beleértve az amerikaiakat is, majd szombaton szóltak, hogy hétfőn aláírás. Így kell elképzelni. Tehát itt 2-3 nap alatt tető alá hozhatják a békét, illetve a megállapodást

– fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, a tárgyalások folynak, ténynek vehető, hogy lesz Budapesti békecsúcs. 

Minket Magyarország érdekel 

Az orosz olajra vonatkozó amerikai és európai uniós szankciók kapcsán Orbán Viktor elmondta, nem hiszi, hogy egy jelentős nyersanyagtermelő ország termékét ki lehetne zárni a világpiacról. Mint mondta:

Lehet vele szemben szabályokat hozni, most is vannak érvényben szankciók, de ezeknek az a természete, hogy mind kijátsszák. A 19. [EU-s] szankciós döntésnél tartunk, ami jól mutatja, hogy az előzőek nem voltak sikeresek. Tehát azt hiszem, hogy van, amit lehetséges elérni politikával az üzleti logika ellenében is, és van, amit nem. 

A kormányfő kiemelte, 

Bennünket az érdekel, hogy mi lesz a magyarokkal. Mi lesz a magyar háztartásokkal, mi lesz a magyar benzinkutakon? Ez az, ami fontos nekünk. Én azt tudom mondani, nekünk harcolni kell a végsőkig azért, hogy hozzáférjünk az orosz olajhoz és gázhoz. Először is azért, mert máshonnan nem tudjuk pótolni, tehát hiány lenne, ha nem is abszolút, de lenne hiány, másfelől pedig megemelkednének az árak.

Mint mondta, a magyar háztartásoknak megkétszereződnének a kiadásaik, ahogy a gépjárművek költségei is. 

Tehát elemi, elemi húsbavágó, zsebérdeke minden magyar háztartásnak, hogy az orosz energiahordozókhoz hozzáférjünk, illetve, hogy béke legyen, mert ha béke lesz, akkor az energiahordozók ára is lemegy, újra megindul a gazdaság. 

A miniszterelnök megismételte, ma a szankciók és a háború, leginkább a háború blokkolja az európai gazdaságot, így a magyar gazdaság fejlődését is. Az az érdeke mindenkinek, aki többet akar keresni és kevesebbet akar költeni rezsire, hogy legyen minél hamarabb béke, és ne szorítsák ki az orosz energiahordozókat a magyar energiarendszerből. 

Meg kell őrizni hazánkat migránsmentesnek 

A migrációról szólva Orbán Viktor beszélt arról, hogy komoly kérdés, hogy a brüsszeli nyomás ellenére hogyan lehet megőrizni Magyarországot migránsmentes országnak. Emlékeztetett, Brüsszelnek van egy döntése, ami szerint nekünk meg kellene építeni vagy már meg kellett volna építeni egy harmincezer migráns befogadására alkalmas menekülttábort. És el kéne fogadnunk azt, hogy ha nagy mennyiségű migráns érkezik Európába, akkor azok szétosztásáról Brüsszelben döntenek, és be kéne fogadni azokat, akiket onnan hozzánk küldenek – emlékeztetett a miniszterelnök, és kiemelte: 

Mi ellenállunk, egyiket sem fogadom el, tiltakozunk ellene, tábort szervezünk ellene, amiért jutalomképpen fizetnünk kell naponta egymillió eurót Brüsszelnek büntetés gyanánt. De még mindig jobban járunk, ha ezt kifizetjük, mintha beengedjük a migránsokat, és úgy járunk, mint a többi nyugat-európai ország, aki nem találja a kiutat abból a válsághelyzetből, amit mind a közbiztonság, mind a gazdaság területén a migránsok bejövetele okozott Nyugat-Európában.

Magyarország álláspontja egyértelmű

Ukrajna európai uniós csatlakozása kapcsán kijelentette: 

Ukrajna tagsága azt jelentené, hogy behozzák a háborút és kiviszik a magyarok pénzét. Szerintem senki nem akarja, hogy a háború bejöjjön azunió mostani területére, és senki nem akarja, hogy a pénze kimenjen Ukrajnába, miközben egyébként az egész Európai Unió kifutott, kifogyott a pénzéből, súlyos pénzügyi gondok vannak, nincs tőke a fejlődésre és a fejlesztésekre.

– Ráadásul a háborúval egy időben van egy nagy technológiai váltás a világban, ez a technológiai váltás rendkívül tőkeigényes – mesterséges intelligencia, robotizáció – és erre sincs pénz. Akkor ha azt a pénzt, ami van, Ukrajnába küldjük, akkor hogy fogjuk tartani a lépést a technológiai fejlődésben? Erre nincsen válasza senkinek. Ezért nekem meggyőződésem, hogy ez a hatalmas, Ukrajnát támogató, Ukrajna európai uniós tagságát támogató hullám, ez éppen csillapodófélben van, és ez el fog tűnni – tette hozzá a miniszterelnök. 

Az ukrajnai béke kérdésére visszatérve a miniszterelnök megjegyezte, orosz–ukrán tárgyalásokkal sosem lesz béke. 

Ha lehetséges lenne, már lett volna. Ezért csak külső erők bevonásával lehet elérni békét. Az oroszokkal valakinek meg kell állapodni a békéről. Ez lehet az Egyesült Államok és lehet Európa. Európa nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ami egy katasztrofális hiba. Az amerikaiak meg tárgyalnak, és meg is fognak állapodni, és el fogják dönteni Ukrajna jövőjét, annak gazdasági erőforrásait, el fogják dönteni Európa biztonságának kérdését egy oroszokkal kötött megállapodásban. Mi, európaiak meg úgy csinálunk, mintha ez nekünk tetszene és majd tapsolunk. De egyébként érdemben nem tudunk beleszólni a saját jövőnkbe

– fogalmazott, és kiemelte:

Mi azt szeretnénk, ha az európai vezetők közvetlen, direkt kapcsolatba lépnének az oroszokkal, tárgyalni kezdenének, és lenne egy orosz–európai megállapodás az európai biztonsági rendszerről, és Ukrajna jövőjéről is. Ez az első dolog, amit akarunk. A második, hogy a háború után megmaradó Ukrajnával ne tagsági viszonyba lépjenek az unión belüli tagállamok, hanem egy stratégiai partnerséget alakítsunk ki: ne hozzuk be a háborút, ne küldjük ki a pénzt, hanem mindig olyan tartalmú megállapodásokat kössünk Ukrajnával, amely jó neki, de minket nem hoz veszélybe.

A politikai verseny csak másodlagos 

Belpolitikára térve az október 23-i ünnepségről szólva a miniszterelnök elmondta, „a nemzeti ünnep nagyon fontos, fontos, hogy szép legyen, hogy nagy legyen, hogy erős legyen, hogy vidám legyen, hogy boldog legyen, hogy a jövőre mutasson. Az emberek erőt merítsenek belőle, és szerintem az az állami ünnepség, amibea Békemenet is becsatlakozott, az pontosan olyan volt, amilyennek szerintem egy jövőjében bízó, a saját hazáját szerető emberek közösségéből ki kell kerekednie. Tehát azt kell mondanom, nagyon felemelőnek éreztem az ünnepet. Az, hogy közben van egy politikai verseny a háttérben, az másodlagos. Azt majd elrendezzük helyén a választáson.” 

– Mi egy kormányzópárt vagyunk. A mi elsődleges felelősségünk, hogy jól kormányozzuk az országot. Ezért az energiáink nagy részét négy éven keresztül a kormányzásra kell fordítani. Ugyanakkor minden negyedik évben van választás, arra föl kell készülni. Ha nem készülsz föl, alulmaradsz. Következésképpen folyamatosan állunk át a kormányzati működésről egy kampányműködésre. De a legvégén, még az utolsó nap sem tudunk 100 százalékig átállni, mert akkor is törődni kell az ország biztonságával, működőképességével és így tovább – fogalmazott a miniszterelnök, és hozzátette, „nekünk a kormányzati felelősség és fölkészülés a választásra koordinátarendszerben kell elhelyezni a mozgásunkat. Mi egy kormányzópárt vagyunk, az azt jelenti, hogy komolynak kell lenni és felelősségteljesen kell viselkedni, és úgy is kell felkészülnünk a választásra”. 

Borítókép: XIV. Leó pápa és Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI)