Szergej Lavrov megszólalt: titkos részletek derültek ki a béketárgyalásokról

Az orosz külügyminiszter egy interjúban megerősítette, hogy az alaszkai tárgyalásokon elért megállapodások továbbra is érvényben vannak. Szergej Lavrov korábban a Magyar Nemzetnek exkluzív interjút adott, amelyben a háború békés rendezésének feltételeiről, a biztonsági garanciák fontosságáról és a magyar kormány kiegyensúlyozott politikájáról beszélt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter Fotó: Alexander Kazakov Forrás: AFP

Az orosz külügyminiszter interjújában elmondta: Oroszország nyitott az ukrán konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére. Ennek azonban valóban a tartós békéről kell szólnia, nem pedig a fegyverszünetről. Elmondta, nincs szükség olyan szünetre, amelyet a kijevi rezsim és támogatói a csapatok átcsoportosítására, a mozgósítás folytatására és katonai képességük megerősítésére használna fel. A teljes interjú ITT olvasható.

Fenntartható rendezés nem lehetséges a konfliktus kiváltó okainak elhárítása nélkül. Mindenekelőtt meg kell szüntetni Oroszországot a NATO bővítésével és Ukrajnának a NATO-ba történő bevonásával kapcsolatban érintő biztonsági fenyegetéseket. Legalább ilyen fontos az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása azokon a területeken, amelyek a kijevi rezsim ellenőrzése alatt maradnak, mivel 2014 után az mindent elpusztít, ami Oroszországhoz, az oroszokhoz és az orosz ajkú emberekhez kapcsolódik – az orosz nyelvet, kultúrát, hagyományokat, a kanonikus ortodoxiát és az orosz nyelvű médiát.

Lavrov a lapunknak adott interjúban kitért arra is, hogy Oroszország céljai között szerepel Ukrajna demilitarizálása, valamint az oroszellenes szankciók megszüntetése. Mint mondta, Moszkva nem fenyegeti Európát, és nincs szándékában „újabb területeket elfoglalni vagy befolyási övezeteket kialakítani” – mondta.

A vitatott területek kérdésében Lavrov kitart amellett, hogy a Krím, valamint Donyeck és Luhanszk lakói népszavazáson, szabad akaratnyilvánítással határozták meg sorsukat.

A miniszter elutasította a „mitikus orosz fenyegetésről” szóló nyugati narratívát. Véleménye szerint Európa vezetői ezzel próbálják elfedni saját gazdasági és társadalmi válságaikat: 

Valószínű, hogy a mitikus orosz fenyegetés hangoztatásával igyekeznek elterelni a figyelmet a valós problémák kezelésének kudarcáról. Amilyen például az infláció, a növekvő munkanélküliség, a polgárok reáljövedelmének csökkenése, az illegális migráció és az ehhez kapcsolódó féktelen bűnözés.

Szomorú és riasztó, hogy az „egyesült Európa” szítja az oroszellenességet, újraindítja a hadiipari komplexumot és harcra szólít fel Oroszország ellen. Az EU gyors tempóban alakult át integrációs szövetségből katonai és politikai blokká, egyfajta NATO-függelékké. Ez egy veszélyes tendencia, amely a legmesszebbmenő következményekkel járhat minden európai számára.

Az interjúban külön kitért Magyarországra is: „Értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal való kapcsolataiban” – mondta el Lavrov, hozzátette, az oroszellenes szankciók ellenére a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődnek.

Sikeresen folytatódik együttműködésünk zászlóshajó projektjének – a paksi atomerőmű bővítésének és korszerűsítésének – megvalósítása. A helyszínen jelenleg aktív munkálatok folynak. Az erőmű építési és szerelési bázisának létesítményei várhatóan 2025 végére készülnek el. Tervszerűen történik az orosz szénhidrogének szállítása. Oroszország nagyra értékeli megbízható beszállítói hírnevét, és kész együttműködni magyar partnereivel minden felmerülő kérdésben.

Véleményünk szerint jó távlatai vannak a Budapesttel a kölcsönös előnyök és egymás érdekeinek figyelembevétele alapján folytatott további párbeszédnek.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter (Fotó: AFP)