„A klímaváltozás többé már nem egy absztrakt növekedés a globális átlaghőmérsékletben, ez egy olyan különbség, amelyet érezni lehet, ha kilépünk a hőhullámba” – mondta Geert Jan van Oldenborgh, a Hollandi Királyi Meteorológiai Intézet vezető kutatója, a nemzetközi tanulmány egyik szerzője.
„A megfigyelések azt mutatják, hogy a hasonló rendszeres hőhullámok egy évszázaddal ezelőtt 4 Celsius-fokkal hűvösebbek lehettek” – olvasható a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt jelentésében.
A kutatók azt is megállapították, hogy a klímaváltozás miatt ötször gyakoribb a valószínűsége a rekordmagas-hőmérsékletű hőhullámoknak.
„Olyan hőhullámot tapasztaltunk, amelynek az intenzitása átlagos lesz az évszázad közepére” – mondta Robert Vautard, a CNRS francia kutatóintézet kutatója.
A klímakutatók régóta figyelmeztetnek arra, hogy a főként a fosszilis energiahordozók általi szén-dioxid-kibocsátás okozta földfelszíni melegedés miatt szélsőségesebbé és gyakoribbá válnak az olyan időjárási jelenségek, mint a viharok, a szárazság és az áradások.
A kutatók számítógépes modellezéssel számolták ki, hogy a június 26-28-i európai hőhullám idején mekkora lett volna normál esetben a várható átlaghőmérséklet.
Ebben az időszakban mérték Franciaországban a legmagasabb hőmérsékletet, 45,9 Celsius-fokot a feljegyzések kezdete óta. A szakemberek kimutatták, hogy a provence-i Gallargues-le Montueux térségben majdnem 2 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az előző rekordmeleg hőhullámban 2003-ban.
A meteorológus szerint az Európa fölötti magas légköri áramlatok gyengülése az időjárási rendszerek megtorpanását okozza, ami a hőmérséklet megugrásához vezet.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) pénteken közölte, hogy 2019 lehet az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, és a 2015-2019-es időszak a legmelegebb ötéves periódus.
Az európai hőhullám teljesen összhangban van az üvegházhatású gázok okozta időjárási szélsőségekkel a WMO szerint.
