– A háború miatt az egészségügyi rendszer romokban van. A hatmilliós Szanaában két kórházat jelöltek ki a koronavírusos betegek fogadására, de ezek sem teljesen felszereltek, nagyjából száz ágy és ötven lélegeztetőgép áll rendelkezésre – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a jemeni fővárosból Tarík Aldaísz orvos.
Jement csak nagyon késve érte el a világjárvány, hivatalosan múlt hét végén regisztrálták az első esetet: a nemzetközileg elismert kormány által ellenőrzött területen, egy as-Sihr városának kikötőjében dolgozó férfi tesztje lett pozitív. A hatóságok mindenkit megnyugtattak, hogy a beteget elkülönítették, kapcsolatait feltérképezték, állapota stabil. Újabb megbetegedésről azóta sem érkeztek hírek. Tekintve, hogy az ország minden szomszédjánál már hetekkel ezelőtt megjelent a kór, felmerül a gyanú, hogy a vírus már korábban átterjedt, legfeljebb nem tudtak róla. – Orvoscsapataink országszerte szemmel tartják a helyzetet. Számos gyanús esetet teszteltünk, de ezek negatív eredményt hoztak – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Abdulrakíb Alhaidari jemeni egészségügyi államtitkár-helyettes.
A lakosság hetven százaléka éhezik
Fotó: A lakosság hetven százaléka éhezik
– Számos külföldön ragadt jemeni haza akar térni. Rajtuk kívül jelentős a migráció Afrika szarváról. Ők mind potenciális vírushordozók lehetnek – folytatta, elismerve, hogy a járvány aligha kerülheti el az országot. Ugyancsak emlékeztetett, hogy az öt éve tomboló háború alaposan megviselte az egészségügyi rendszert: nem csupán a költségvetés csökkent, de számos orvos is külföldre ment dolgozni a jobb élet reményében. – A külföldi adományokban és a nemzetközi szervezetek segítségében bízunk, hogy helyreállíthassuk kórházainkat. Azonban így is óriási kihívást jelent a harc a koronavírussal – panaszolta.
Szaúd-Arábia – amely 2015-ben avatkozott be a jemeni polgárháborúba a nemzetközileg elismert kormány kérésére – elsőként sietett szomszédja segítségére. Ami a legfontosabb, a járványügyi helyzetre való tekintettel múlt csütörtökön kéthetes, de meghosszabbítható, egyoldalú tűzszünetet hirdetett az Irán támogatását élvező húszikkal szemben. A fegyvernyugvást állítólag arra is felhasználnák, hogy az ENSZ közvetítésével életet leheljenek a béketárgyalásokba, bár első reakcióként a lázadók visszautasították a párbeszédet. Khalid bin Szalmán védelmi miniszterhelyettes, a koronaherceg Mohammed bin Szalmán fivére pedig bejelentette, ötszázmillió dollárral járulnak hozzá idén az ENSZ jemeni segélyalapjához, további 25 millió dollárral pedig a koronavírus elleni küzdelmet segítik. Egészségügyi felszerelés, köztük laboratóriumok, tesztek, fertőtlenítőeszközök érkeztek az országba, de arra is ügyelnek, hogy házról házra járva tájékoztassák az embereket a veszélyről.
A gyilkos háborúban azonban még a segítséget is politikai célokra használják fel. A londoni központú Middle East Monitor szakportál a húszi médiát idézve a minap arról írt, a lázadók arra figyelmeztették a lakosságot, ne használják a szaúdiak által ledobott maszkokat, mert azokat szándékosan koronavírussal fertőzték meg. A lázadók emlékeztettek, a britek már alkalmazták ezt a taktikát, amikor Észak-Amerikában fertőzött takarókat és ajándékokat adtak a bennszülötteknek, hogy így irtsák ki őket. Televíziójukban pedig azzal vádolták meg ellenfeleiket, hogy szándékosan betegeket küldenek területeikre.
– Ijesztő, ami Jemenre vár – kongatta meg a vészharangokat Lise Grande, az ENSZ Jemenért felelős humanitárius koordinátora is, arra buzdítva a feleket, hogy ne egymással, inkább a koronavírussal harcoljanak. Az ország már így is a humanitárius katasztrófa szélén áll. A világszervezet statisztikái szerint napjainkban húszmillió jemeni, a lakosság hetven százaléka nem jut elég élelemhez, közülük tízmillióan az éhezés küszöbén állnak. Jól ábrázolja a helyzetet a Reuters februári riportja a 12 esztendős Fatimáról, aki mindössze tíz kilogrammos volt, és egy fa alatt élt, mire végre kórházba került. Ráadásul Jement már egy másik betegség, a kolera is sújtja. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az elmúlt bő három évben több mint 1,3 millióan betegedtek meg, és a kór legalább 2800 életet követelt. – A kolera még mindig problémát jelent, különösen a szegényebb területeken – tette hozzá Tarík Aldaísz. A kolera terjedéséhez nagyban hozzájárul, hogy a lakosság jelentős része nem jut elég tiszta vízhez és nem tud megfelelően fertőtleníteni. Ez pedig a koronavírus esetében is ugyanolyan problémát jelenthet. – Az utcák és piacok talán csendesebbek egy picit, de azért még mindig elég zsúfoltak. Mivel az országba még nem terjedt át a kór, az emberek nem veszik túl komolyan a figyelmeztetéseket – írta le a hangulatot éppen az első eset megjelenése előtt a szanaai orvos.
