A Süddeutsche Zeitung, a Westdeutscher Rundfunk és a Norddeutscher Rundfunk regionális műsorszolgáltató értesülése szerint a berlini közigazgatási bíróság a héten döntött arról, hogy a külügyminisztérium köteles jóváhagyni három kiskorú és édesanyjuk személyazonosságának megállapítását, és aztán lehetővé kell tennie, hogy visszatérjenek Németországba.
A gyorsított eljárásban meghozott döntését a bíróság azzal indokolja, hogy az alsó-szászországból származó anya és gyermekei jogosultak arra, hogy közvetlenül hivatkozzanak arra, hogy az állam köteles őket megvédeni, amit a német alaptörvény rögzít.
A külügyminisztérium az eljárás során világossá tette, hogy az alig kettő-, hét- és nyolcéves gyerekeket minden további nélkül kész Németországba hozni a menekülttáborból, ahol a humanitárius körülmények katasztrofálisak. A kormány viszont amellett érvelt, hogy az anyát nem köteles Németországba utaztatni, és ezt azzal támasztotta alá, hogy a néhai férjeikkel együtt radikalizálódott nők túl nagy biztonsági kockázatot jelenthetnek.
A táborban több tucat olyan szélsőséges él, akiknek német állampolgárságuk van, és az Iszlám Állam soraiban harcoltak. Többen a feleségeikkel és gyerekeikkel együtt élnek a kurd területen fekvő táborban, ahol száznál többre becsülik azoknak a gyerekeknek a számát, akik szintén német állampolgárok.
Döntésében a bíróság azt az elvi kérdést nem válaszolja meg, hogy ettől a konkrét esettől eltekintve köteles-e a német állam az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tevékenységében részt vevő, felnőtt állampolgárait hazaszállítani, és ezen a téren nagy mozgásteret ad a külügyminisztériumnak.
Ebben az esetben viszont úgy ítélte meg, hogy a gyerekeket nem szabad az anyjuktól elszakítva Németországba hozni. A bíróság a rendkívüli eljárásban hozott döntést azzal indokolta, hogy tétlenségével a gyerekeket súlyos, észszerűtlen és elkerülhetetlen ártalomnak tette volna ki.
