A németek többsége lezárná a náci múltat

Európában a nyertes országok május 8-án ünneplik a „győzelem napját”, a II. világháború végét az európai kontinensen. De vajon hogyan emlékeznek a vereségre a vesztes oldalon? Hogyan látja a sötét náci múltat Németország?

A németek többsége, 53 százaléka végre „húzna egy vonalat” és lezárná a náci múltat – derült ki a Die Zeit című heti magazin közvélemény-kutatásából. A felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a lezárás nem jelent felejtést; a túlnyomó többség azzal is egyetértett, hogy Németország felelőssége, hogy a náci bűnök és a holokauszt soha ne merüljenek feledésbe. A társadalom arról már megosztottabb, hogy a háború kirobbanásáért és a zsidók meggyilkolásáért egész Németország hibáztatható-e kollektíven? A többség inkább arra hajlott, hogy nem a német nép, csupán néhány vezetője tehető felelőssé a történtekért.

Egy másik, a t-online-tól rendelt közvélemény-kutatás pedig arra világított rá, hogy emlékezetkultúra megítélésében sincs egyetértés az országban. A megkérdezettek 38,2 százaléka volt elégedett azzal, ahogyan Németország szembenéz a náci múlttal. Majd minden negyedik ember úgy gondolta, hogy a németek nem tesznek eleget, míg a skála másik végén minden harmadik már így is eltúlzottnak értékelte a múlt feldolgozását. A felmérésből az is kiderül, hogy a vélemények közötti szakadék főként a politikai nézetek mentén húzódik. Míg a jobboldali, bevándorlás-ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) szavazói jellemzően túlzónak ítélik, addig a baloldali és zöld pártok támogatói keveslikaz emlékezetkultúrát.

Érdekesség még, hogy hasonló felméréseket már tíz évvel ezelőtt is készítettek Németországban, a II. világháború európai végének 65. évfordulóján. Egy kutatás egyik fő eredménye lett, hogy az akkori fiatal, 30 év alatti korosztály 68 százaléka azt sem tudta, hogy mi történt május 8-án.

Már akkor a megkérdezettek alig több mint negyede értett egyet azzal, hogy Németországnak máig különleges felelőssége van azokkal az országokkal szemben, melyeket megtámadott.

Csak a győztesek büszkék a II. világháborúra

A győztesek nagyon büszkék, a vesztesek egyáltalán nem: nagyjából így foglalható össze az Ipsos közvélemény-kutatása, amely 75 évvel a II. világháború európai vége után 28 országban vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek hazájuk szerepéhez. A legtöbben (83 százalék) Oroszországban nyilatkoztak úgy, hogy büszkék hazájukra, de nem sokkal marad el Nagy-Britannia (80 százalék) Ukrajna (78 százalék) és az Egyesült Államok (73 százalék sem). Ezzel szemben nem meglepő módon a lista legalján a vesztes hatalmak és Japán áll. A németeknél mindössze 7 százalékot töltött el büszkeséggel az ország szerepe a II. világháborúban, 65 százalék pedig egyáltalán nem értett ezzel egyet. A vizsgálat szerint Magyarország is a mezőny hátsó részében foglal helyet: a megkérdezettek majd negyede nyilatkozott úgy, hogy büszke hazánkra a 36 százalékkal szemben.

A felmérésből az is kiderül, hogy 75 esztendő múltán is általános nézet, hogy a II. világháború eseményei és kimenetele máig hatással van az ország sorsára. Ezzel leginkább Lengyelországban értenek egyet, érdekes módon Kínában is erős ez a vélekedés, ahogyan Németországban, Oroszországban, Nagy-Britanniában is így gondolja a többség. Ami Magyarországot illeti, a megkérdezettek fele nálunk is egyetértett a fenti állítással, a 11 százalékkal szemben.

Az Ipsos kutatása szerint világszerte nagyjából abban is egyetértés van, hogy nyolc évtizeddel a háború kirobbanása után is fontos megemlékezéseket tartani. Különösen erős ez a vélemény Európában, míg Dél-Amerikában és Ázsiában már ellentétes a trend. Ennek egyik oka az lehet, hogy a felmérés szerint az európai kontinens legtöbb országában a megkérdezettek jóval nagyobb hányadának szolgált vagy halt meg rokona a II. világháborúban. /MN/