A részvételi arány az 1979-es iráni iszlám forradalom óta először süllyedt 50 százalék alá, ami kiábrándító az ország vezetése számára, miután korábban 55-60 százalékban járultak az urnákhoz a szavazásra jogosult irániak.
A fővárosban, Teheránban alig 27 százalékos volt a részvétel. A vezetők a rendszer legitimitásának igazolását várták a választásoktól, ehelyett a csekély érdeklődés arról tanúskodik, hogy széles néptömegek elégedetlenek az ország vallási vezetésével.
Az alacsony részvétel azzal is indokolható, hogy a választások előtt az Őrök Tanácsa több mint 7000 – többségükben a Haszan Róháni elnök köréhez tartozó mérsékelt és reformista – jelöltet kizárt az indulók közül, emiatt sokan a távolmaradást választották. Az indulás lehetőségétől megfosztott jelöltek közül 90-en a leköszönő parlament képviselői voltak.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatolláh vasárnap ellenséges propagandával vádolta meg a külföldet, amely szerinte a koronavírus jelentette veszélyt eltúlozva próbálta meg távoltartani a szavazókat.
A reformpárti jelöltek kizárása után a várakozásoknak megfelelően biztos többséget szereztek a konzervatív jelöltek, akik Donald Trump amerikai elnök kemény Irán-ellenes irányvonalát lovagolták meg. A nem hivatalos részeredmények szerint – amelyeket a FARS hírügynökség ismertetett vasárnap -, a 290 parlamenti hely közül eddig 241 sorsa dőlt el: 191 helyet kaptak konzervatív jelöltek, 16-ot reformerek, 34-et pedig függetlenek. Több választókerületben még második fordulót kell tartani.
A közel-keleti országban a törvényhozó hatalmat az egykamarás, 290 tagú Medzslisz-e Sura-e Iszlami (Iszlám Tanácskozó Gyűlés) gyakorolja, amelynek 285 tagját közvetlenül, négy évre választják, a maradék öt képviselői helyet a kisebbségeknek tartják fenn.
A pénteki választáson elért esetleges jó eredmények tükrében a keményvonalasok jobb esélyekkel indulhatnak a 2021. évi elnökválasztáson is. Az elnök ellenőrzi nap mint nap a kormány munkáját. A parlamenti választásoknak kevés a befolyása az iráni kül- és atompolitikára, amelyek Hamenei hatáskörébe tartoznak, és a jelentősebb reformbarát pártokat 2009 óta betiltották vagy feloszlottak, de a szavazás jól mutatja az iráni kettős – köztársasági és vallási – vezetés egyensúlyi helyzetében keletkezett töréseket.
Az iráni súlyos gazdasági és pénzügyi válság, amelyet tovább súlyosbítottak a 2015-ös atomalkut felmondó Donald Trump amerikai elnök által újból elrendelt szankciók, tömeges utcai tüntetésekhez vezettek 2019 végén. Emberi jogi szervezetek szerint a megtorlásban százak haltak meg, amit Teherán tagad.
Az elégedetlenséget tovább fokozta a MAU ukrán légitársaság gépének januárban történt – feltehetően véletlen – lelövése, amelyben mind a 176 utas és személyzet, többségükben irániak, életüket vesztették. Januárban emiatt ismét kormányellenes tüntetések voltak.
