A városlakók egészsége forog kockán

Bár egyre erősebben érzékelhetjük a légszennyezettség káros hatá­sait, szakértők szerint a futurisztikus zöldvárosok kialakítása világszinten is várat még magára. A mai környezetvédelmi világnap alkalmából a nemzetközi szervezetek a levegőminőség javítását sürgetik; a szennyezés évente hétmillió ember haláláért felelős. Bár akadnak pozitív folyamatok, és a legnagyobb kibocsátónak számító Kínában is sorra indulnak a várostisztító kezdeményezések és projektek. Az egyének szintjén azonban egyelőre a világ döntő többsége még inkább a kényelmesebb utat választja.

A biciklihez való visszatérést szorgalmazzák Fotó: Damir Sagolj Forrás: Reuters

A biciklihez való visszatérést szorgalmazzák
Fotó: Reuters

A reményteljes kezdet azonban azóta nemigen hozott áttörést: egyrészt a jelenlegi vállalásokkal még korántsem teljesül a kívánt cél, másrészt Donald Trump amerikai elnök nyomban kihátrált a globális éghajlatvédelmi egyezmény mögül. Világszinten pedig 2017-ben és 2018-ban is óriási növekedést regisztráltak a kutatók a szén-dioxid-kibocsátásban. Az idén szeptemberben esedékes ENSZ-klímacsúcs kapcsán Luis Alfonso de Alba, a világszervezet főtitkárának klímaügyi különmegbízottja jelezte, nagyjából nyolcvan ország szigorítani kívánja a korábban tett önkéntes vállalásait.

Szakértők szerint problémát jelent az is, hogy a társadalmak nem elég érettek még a „zöldtörvényekre” – Emmanuel Macron francia elnök tervezett üzemanyagadóját tüntetéssorozat követte, és a kormány a sarc visszavonására kényszerült. Ugyanakkor a technológiai feltételek adottak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez: a megújuló energiaforrásból származó elektromos áram termelése például évről évre 15 százalékkal nőtt az elmúlt egy évtizedben, miközben az ára nyolcvan százalékkal csökkent.

A legnagyobb kibocsátónak számító Kínában is történtek lépések – az 1,38 milliárd főt számláló országban évente 1,1 millió ember korai halálát okozza a levegő szennyezettsége, nem mellesleg pedig a gazdaságnak 38 milliárd dollárba kerül éves szinten. Elindult például egy kerékpározásra ösztönző program több nagyvárosban is. Az ázsiai nagyhatalom esetében főként az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődése okozta, hogy a városi lakosság gépjárműre váltott. A törekvés egybecseng a fiatalok körében népszerű zöld gondolkodásmóddal is.

Indiában is megkezdődik a sűrűn lakott települések kitisztítása: a Nemzeti tiszta levegő programmal több mint száz városban igyekeznek csökkentetni a légszennyezettséget. A környezetvédő szervezetek szerint Európában is céldátumokra van szükség, elsősorban például a régi dízeljárműveknek a városi használatból való kivezetése esetében. De sokat tehetünk egyéni szinten is a légszennyezettség csökkentéséért. Annál is inkább, mivel az uniós statisztikák szerint Európában ma egy gépjármű átlagosan 1,7 embert szállít, ami súlyos pazarlás és szennyezés, szemben a tömegközlekedés használatával vagy a kerékpározással.