A kormányzó Új Demokrácia (ND) párt vasárnapi kongresszusán mondott beszédében Kiriákosz Micotákisz kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetség nem maradhat közömbös, amikor egyik tagja „égbekiáltó módon megsérti a nemzetközi jogot”, s hozzátette, hogy semleges hozzáállása sérelmes lenne Athén számára, amely sohasem törekedett a feszültségek fokozására a térségben.
Ciprus, Egyiptom és Görögország egyaránt a nemzetközi jogba ütközőnek minősítette a Recep Tayyip Erdogan török elnök és a líbiai egységkormányt vezető Fájez esz-Szarrádzs által múlt szerdán Isztambulban aláírt megállapodást. Erdogan és Szarrádzs emellett egy biztonsági és katonai együttműködésre vonatkozó megállapodást is aláírt.
Számeh Sukri egyiptomi és Níkosz görög külügyminiszter, aki vasárnap Kairóban vitatta meg az ügyet, abban is egyetértett, hogy Szarrádzsnak aligha van joga memorandumokat aláírni más országokkal, kilépve a kormányát létrehozó, ENSZ-közvetítéssel született egyezmény keretei közül.
A kairói találkozó után Ahmed Hafez külügyi szóvivő elmondta, a felek megegyeztek, hogy felgyorsítják „a szakértői szintű tárgyalásokat a kizárólagos gazdasági övezetek Görögország és Törökország közötti meghatározása és elhatárolása érdekében”.
A tengeri joghatóságra vonatkozó török-líbiai megállapodás újabb tényezővel bonyolítja azt a vitát, amely a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és gázlelőhelyek kiaknázása körül zajlik. Ankara, amely nem ismeri el önálló államként az etnikailag megosztott Ciprust, május óta földtani méréseket és próbafúrásokat végző hajókat küldött a sziget közelébe a kizárólag általa elismert szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság engedélyével, azt állítva hogy ezzel a térség energiaforrásaihoz fűződő jogaikat védi.
Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Törökország jelenleg mintegy 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béke- és országegyesítési tárgyalások legutóbb 2017 nyarán szakadtak meg, eredménytelenül.
