Az Egyesült Államok több mint két évtized után végleg kivonja a teljes katonai kontingenst Afganisztánból: több éves huzavona után a jelenlegi felállás szerint szeptember 11-ig az utolsó amerikai katonának is el kell hagynia az afgán földet.
Afganisztánnal a volt szovjet tagköztársaságok közül három határos, ebből kettőbe, Üzbegisztánba és Tádzsikisztánba helyezné át a katonai csapatait az Egyesült Államok a Washington Post szerint. Hivatalos kéréssel ugyanakkor az amerikai vezetés még nem fordult a két említett ország kormányaihoz.
A háttérben azonban egy ideje már javában zajlanak tárgyalások Washington és a közép-ázsiai országok között. A Joe Biden amerikai elnök által áprilisban bejelentett szeptemberi végleges csapatkivonás ugyanakkor felpörgette az egyeztetéseket: a The New York Times lap értesülései szerint április közepén sor került magas szintű amerikai–kazah–üzbég–tádzsik egyeztetésekre a katonai bázisok lehetséges használatáról, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja, Zalmay Khalilzad pedig múlt héten személyesen is járt Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban.
Today, Uzbekistan Foreign Minister Kamilov and I discussed the commendable growth in our bilateral relations in recent years. Look forward to working together to support reforms and build regional connectivity, including with South Asia.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) April 22, 2021
A földrajzi közelség miatt egy potenciális amerikai katonai bázis számára Dél-Üzbegisztán vagy Tádzsikisztán ideális helyszín lenne, és lehetővé tenné Washington tervei szerint az afganisztáni kormány támogatását és a gyors reagálást is a felmerülő biztonsági kihívásokkal szemben.
A régióban ráadásul az Egyesült Államoknak már voltak korábban katonai bázisai: a 2001-es afganisztáni háborút követően mintegy 1500 amerikai katona tartózkodott az üzbég Karsi Hanabad légibázison. Az együttműködés azonban csak négy évig tartott: 2005-ben az Üzbegisztánban történt andizsáni tüntetések során Washington elítélte a tüntetőkkel szembeni hatósági fellépést, ami után hat hónapot kaptak a bázis elhagyására.
2001 decemberétől az amerikai csapatok használhatták a kirgizisztáni Manaszi repülőtér melletti tranzitközpontot, Kirgizisztán pedig a világ egyetlen országa lett, ahol egyszerre amerikai és orosz csapatok is állomásoztak. Az ország orosz szövetségi rendszerbe történő integrációja miatt végül 2014-ben ezt a bázist is fel kellett számolni.
Más nagyhatalmak is komoly érdeklődést mutatnak Közép-Ázsiában: Tádzsikisztánban van Moszkva legnagyobb külföldi katonai bázisa, ahol mintegy 7500 katona állomásozik, de Oroszország egy kisebb katonai kontingenssel jelen van Kirgizisztánban is. Emellett Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is tagja a Moszkva által vezetett katonai szövetségnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének. Az orosz katonai szövetség ellenére 2016 óta Kínának is van katonai bázisa Tádzsikisztánban, sőt, évek óta szóba kerül egy potenciális indiai bázis terve is.
Donald Trump előző amerikai elnök tavaly februárban kötött megállapodást a tálibokkal, amelyben amerikai részről a teljes csapatkivonásról, a tálibok részéről pedig a terrormerényletek megszüntetéséről állapodtak meg. Az egyezség ellenére az országban továbbra is mindennapos az erőszak:
vasárnap este legalább tizenegyen vesztették életüket egy délkelet-afganisztáni Zabul tartományban történt pokolgépes merényletben, néhány napja pedig egy kabuli iskolát ért terrormerénylet, amelyben több mint ötvenen, többségben diáklányok haltak meg.
A tálibok szerint nem ők állnak a merényletek mögött, és bár továbbra is rendszeres harcokat folytatnak az afgán kormányerőkkel, de tartják magukat a tavalyi megállapodáshoz. A szakértők attól tartanak, hogy az amerikai csapatkivonás után újult erővel lángolhat fel az erőszak Afganisztánban.
