Az EB liberális biztosa szerint sem jó ötlet a szoborrongálás

A brüsszeli testület mai ülésén terítékre is került a faji kérdés.

Ahogy arról lapunk beszámolt, Ursula von der Leyen az uniós parlament múlt heti, rasszizmusról szóló vitáján bejelentette, hogy látva a kontinensen zajló tüntetéseket, az Európai Bizottság (EB) is átfogó diskurzust tart majd a faji kérdésről. A német elnöknő felszólalásában azt is elpanaszolta, hogy véleménye szerint sem a bizottság berkeiben, sem pedig az EU-s intézmények egészében nincsenek elegen a kisebbségek, így az uniónak sokkal inkább reprezentatívvá kell válnia.

A brüsszeli testület mai ülésén terítékre is került a faji kérdés. Věra Jourová alelnök Brüsszelben szerdán bejelentette, az EB szerint a rasszizmus bizony Európában is problémát jelent, így készek konkrét intézkedések meghozatalára az ügyben. Elmondása szerint ezek legkorábban az ősszel várhatók. – Jellemző egyfajta rendszerszintű rasszizmus, ami a rasszista előítéletek meglétén alapul – mondta az európai helyzetről a cseh liberális biztos, aki szerint a kultúra, az oktatás és a média segítségével kell fellépni a kirekesztés ellen. Jourová szerint a bizottság az ülésén azt is megfogalmazta, hogy célzott eszközökkel a testület állományát is színesebbé kívánják tenni. – Ez csak a diskurzus kezdete – szorgalmazta az alelnök, aki szerint számos másik, egyenlőséget célzó törekvés is tervben van. Ilyen lehet egy etnikai-faji diszkrimináció elleni akcióterv elkészítése, az európai vállalkozások ösztönzése az inkluzív üzleti modellek kialakítására, illetve mind szorosabb együttműködés az uniós nagyvárosok, régiók, valamint a média képviselőivel annak érdekében, hogy sikerüljön legyőzni az előítéleteket.

Noha az EB mai bejelentésének témája az áldozatok jogainak védelmében megalkotott EU-stratégia, valamint az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) felülvizsgálatának eredménye volt, a rasszizmus kérdése kapta a legnagyobb figyelmet. Didier Reynders igazságügyi biztos magyarázkodásra kényszerült, mert egykor egy jótékonysági rendezvényen feketére festett arccal, afrikai nemesnek öltözve jelent meg. Árulkodó, hogy a liberális belga politikus újságrói kérdésre arról is beszélt: nem igazán ért egyet a szobordöntögetéssel. – Elemezni, tanulmányozni kell a múltat, tanulnunk kell belőle – mondta azzal összefüggésben, hogy hazáján, Belgiumon egyre nagyobb a nyomás, hogy a Kongó kizsákmányolásról ismert II. Lipót király szobrait távolítsák el a közterekről. Időközben a belga gyarmatosítói múltat egy szövetségi parlamenti bizottság is vizsgálni kezdte.