Belarusz a saját polgárai előtt is lezárta a nyugati határait

Az ország saját állampolgárai sem tudnak bejutni Belaruszba, ami egyedülállónak mondható Európában.

Minszk, 2020. október 25. Fegyveres rohamrendõrök állnak õrt, miközben több mint százezer ember az elnökválasztás eredménye ellen tüntet Minszkben 2020. október 24-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás tüntetéshullámot váltott ki Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszander Lukasenka fehérorosz elnök csalással Minszkben 2020. október 25-én. MTI/AP Fotó: -

Belarusz ideiglenesen lezárta a határait a szomszédos országokban kialakult járványügyi helyzetre tekintettel. A Litvániával, Lengyelországgal, Lettországgal és Ukrajnával közös határátkelők megszűntek, és jelenleg csak Oroszország felé maradt nyitva az út, illetve még be lehet jutni az országba a minszki nemzetközi repülőtéren keresztül is. A korlátozások nem terjednek ki az áruszállításra és a diplomáciai képviseletekre.

Az intézkedés különlegességét az adja, hogy Minszk a határait mindenki előtt lezárta, tehát nemcsak a külföldiek,

de az ország saját állampolgárai sem tudnak bejutni a kelet-európai államba, ami egyedülállónak mondható Európában.

A korlátozásokat nem jelentették be előre, az intézkedésről csütörtök délután számoltak be a legnagyobb belarusz hírportálok, amikor kiderült, hogy a nyugati határszakaszokon nem engedték vissza az országba hazatérő lakosságot. Estére végül a határlezárást a belarusz határrendészet is megerősítette a Telegram csatornáján, de a közleményből nem derült ki, hogy a korlátozások meddig tartanak.

Az augusztus 9-i elnökválasztás után elmérgesedett a viszony Belarusz és nyugati szomszédjai között.

Litvánia és Lengyelország az elsők között követelte a belarusz elnökkel, Aljakszandr Lukasenkával szembeni fellépést, a demokratikus átalakulást és az emberi jogok betartását. A választások eredményét elutasították, és Lukasenka újabb elnöki ciklusát sem fogadták el, illegitim vezetőnek tartják. Az Európai Unió végül október elején két szankciós csomagot fogadott el a hatósági erőszakban és választások lebonyolításában részt vevő belarusz tisztviselőkkel szemben, közte Lukasenka ellen is. Ukrajna óvatosabban fogalmazott, de szintén kiállt a belarusz ellenzék mellett. A belarusz ellenzék legismertebb arcai a szomszédos országokba menekültek, és onnan buzdítanak a rendszerrel szembeni küzdelemre, úgy mint a korábbi elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja vagy a volt kulturális miniszter, Pavel Latusko. Az ellenzéki hírportálok egy része Varsóból vagy Vilniusból működik.

Az elnökválasztás eredménye ellen tüntető tömegek Minszkben 2020. szeptember 27-én Fotó: MTI/AP/TUT.by

A belarusz vezető már szeptemberben is emlegette a nyugati határok lezárását, mert szerinte a Nyugat aktív szerepet vállalt a belarusz ellenzéki mozgalom támogatásában. A belarusz állami sajtóban sorra jelentek meg riportok varsói, vilniusi vagy kijevi „kiképzőtáborokról”, a lakosságot pedig azzal riogatták, hogy a NATO támadásra készül. Minszk végül aktív katonai gyakorlatokat is elrendelt a nyugati határai mentén, amelyekbe egy orosz katonai kontingenst is bevontak.

Szakértők szerint így a csütörtök délután váratlanul történt lépésnek valójában nincs köze a járványügyi helyzethez, Lukasenka az országban harmadik hónapja tartó tüntetéseket próbálja megfékezni.

A belarusz hatalommal szembeni ellenállás hétfőn új szintre lépett: az országban általános sztrájkot hirdettek, aminek következtében a legnagyobb állami gyárak, vállalatok megbénultak, hétvégére pedig minden korábbinál nagyobb tüntetésekre készülnek az ellenzék vezetői.

A Covid–19 elleni küzdelemben Minszk sajátos utat választott: Lukasenka tavasszal elbagatellizálta a járvány hatását, és arról beszélt, hogy a vírus elleni legjobb védekezés a sok munka és a vodka fogyasztása. Az országban nem vezettek be korlátozásokat, a küzdelem legfeljebb a tömegközlekedési eszközök fertőtlenítésében merült ki. Ez lehetett az egyik oka a hatalom népszerűségvesztésének, illetve annak, hogy erős polgári aktivizmus bontakozott ki a szájmaszkok használatára való buzdítással és a távolságtartás hirdetésével. Péntekig a kelet-európai államban a hivatalos statisztika szerint 96 ezren betegedtek meg, és a napi új fertőzések száma elérte az ezer főt.