Brüsszeli egyezség a brexitről

Hosszú éveken át tartó dráma zárulhat le azzal, hogy az EU-tagállamok tegnap megegyeztek az átdolgozott brexitalkuról. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a szigetország mikor hagyhatja maga mögött a huszonheteket, mert a megállapodást még ratifikálni is kell.

Boris Johnson brit kormányfő és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök. A többi már nem rajtuk múlik Fotó: REUTERS/Yves Herman

Egy emberként lélegeztek fel tegnap délelőtt Brüsszelben az eurokraták: még a tagállami állam- és kormányfők találkozójának kezdete előtt, alsóbb szinten megállapodás született a brexit­alkuról. A brit és uniós tárgyalódelegáció az utóbbi napokban éjjel-nappal dolgozott azért, hogy a csúcs kezdetére elkészüljön a sokat vitatott dokumentum. Boris Johnson brit miniszterelnök – oldalán Jean-Claude Juncker euró­pai bizottsági elnökkel – amellett, hogy kardoskodott a szerinte nagyszerű megállapodás mellett, azt üzente a londoni képviselőknek: ragadják meg a lehetőséget, és segítsenek a brexit végrehajtásában. Juncker pedig arról beszélt: nem tud örülni a britek kilépésének, viszont elégedettséggel tölti el, hogy sikerült megállapodásra jutni Johnsonnal. Mint emlékezetes, Johnson álláspontja régóta az, hogy október 31-én mindenképpen kilépnek az EU-ból.

A Theresa May előző kormányfő nevével fémjelzett, több mint ötszáz oldalas kilépési dokumentumnak – amelyet a brit parlament sosem fogadott el – összesen 89 oldalát módosították tegnapra. Az alku leginkább kritikus részén, az ír tartalékmegoldáson sikerült változtatni. Ez eredeti formájában arra kötelezte volna a királyságot, hogy határozatlan ideig vámuniós viszonyrendszerben maradjon az EU-val, miközben Észak-Írországra az egységes belső piac számos előírása vonatkozott volna.

Az új dokumentum Johnson – és Belfast – kívánságának megfele­lően már kimondja: az északírek teljes egészében a britek vámuniós rendszerébe tartoznak, miközben az EU az általános forgalmi adóra vonatkozó egységes szabályai érvényben maradnak. Ezt indokolja, hogy Észak-Írország továbbra is belépési pont marad az egységes belső piachoz, az áruforgalom ellenőrzése pedig nem az északír–ír határon, hanem a kikötőkben és repülőtereken történik majd meg. A szabályozás legkorábban 2021 elején lép érvénybe, az északír parlament pedig négyévente szavazhat a rendszer fenntartásáról. Utóbbira csak akkor lesz szükség, ha Brüsszelnek és Londonnak időközben nem sikerül szabadkereskedelmi egyezményt kidolgoznia.

Boris Johnson brit kormányfő és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök. A többi már nem rajtuk múlik
Fotó: REUTERS/Yves Herman

Bár a találkozón részt vevő vezetők kivétel nélkül örömüket fejezték ki az alku miatt, kérdéses, hogy a szigetországnak szüksége lesz-e halasztásra, vagy október 31-én végleg maga mögött hagyja az uniót.

– Van megállapodásunk, tehát nincs szükség halasztásra – mondta tegnap Juncker, okot adva a találgatásoknak, miszerint az EU elutasíthatja, ha Johnsont szombaton a brexit dátumának újabb halasztására kötelezik a brit képviselők. Erre utalt Emmanuel Macron francia elnök is, aki szerint országa már tavasszal lezárta volna a vita ezen szakaszát, mégpedig azért, hogy mielőbb megkezdődhessenek a jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások.

Mark Rutte holland miniszterelnök optimistán nyilatkozott. – Furcsább dolgokat is láttunk már, szóval reménykedjünk! – felelte a felvetésre, miszerint ­tartható-e az október 31-i dátum. Mindemellett bizonytalan, hogy az EU-vezetők véleménye megfelelő nyomást gyakorol-e a londoni képviselőkre, köztük az északír küldöttekre.

Halasztott bővítés

A tegnap esti – lapzártánkkor még tartó – brüsszeli munkavacsorán az EU-bővítés kérdése is terítékre került. Ursula von der Leyen azt mondta: nem valószínű, hogy ezen a csúcson döntés születik Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. A leendő bizottsági elnök egyben csalódottságának adott hangot ezzel kapcsolatban. A balkáni országok szerinte óriási erőfeszítéseket tettek azért, hogy közelebb kerüljenek az EU-hoz, és rendkívül fontos lenne, hogy pozitív jelzést kapjanak. Lapunk is beszámolt róla, hogy az EU-csúcs margóján a ­V4-ek levélben jelezték: világos európai perspektívát kellene felvázolni a szóban forgó országoknak.

Londoni szempontok

Bár Brüsszelben megkönnyebbülve fogadták a brexitmegállapodást, Boris Johnson miniszterelnöknek Londonban még meg kell vívnia pár csatát. Az első már holnap következik, amikor is a brit parlament alsóháza szavaz a már átdolgozott alkuról. Ismert, az előző miniszterelnök, Theresa May kilépési megállapodását rövid idő alatt háromszor is leszavazták a brit honatyák. Amennyiben a rendkívüli ülésnapon (a második világháború vége óta ez mindösssze a negyedik szombat lesz, hogy dolgoznak a Westminsterben) zöld jelzést kap a dokumentum, a szigetország még távozhat az EU-ból a tervezett, október 31-i időpontban. Ha azonban mégsem „nyer” a Johnson-alku, egy friss – a londoni ellenzék által kezdeményezett – törvény értelmében a miniszterelnöknek hosszabbítást kell kérnie az EU-tól. Johnson ugyanakkor ennek a lehetőségét a múltban következetesen kizárta. Johnson számára mindenesetre nem jó jel, hogy tegnap a kormányát kívülről támogató északír Demokratikus Unionista Párt, illetve a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Munkáspárt részéről is elutasították a megállapodást. Az északír protestánsok továbbra is azzal érvelnek, hogy a dokumentum árt a szigetország integritásának, míg Jeremy Corbyn, az ellenzék munkáspárti vezetője egyszerűen az „Ez még Theresa May megállapodásánál is rosszabb” fordulattal söpörte le az asztalról az alkut. A skót függetlenedést célul kitűző, EU-barát edinburgh-i kormány részéről tegnap szintén elfogadhatatlannak nevezték az alkut. Hosszú távon viszont a konzervatív miniszterelnöknek nincs oka aggodalomra. Egy brit forrás tegnap lapunknak elmondta: Johnson a megállapodással teljesítette az ígéretét, új alapokra helyezte az együttműködést Brüsszellel, így nyugodt szívvel mutogathat majd ellenzékére, ha az országnak mégsem sikerül kilépnie október ­31-én. Ez egy előre hozott választás alkalmával szinte biztosan erőpozícióba helyezné a Johnson vezette Konzervatív Pártot.