Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– Ez nem egy harmadik Obama-ciklus lesz, mert (...) teljesen más a világ ma, mint az Obama–Biden-adminisztráció idején volt
– hangsúlyozta Joe Biden helyi idő szerint kedden, a Delaware állambeli Wilmingtonban, ahol bemutatta új kabinetjének kulcsfontosságú tagjait. Noha az amerikai törvények értelmében a várakozások szerint január 20-án hivatalba lépő kormánytagokra még a szenátusnak is rá kell bólintania, egyelőre úgy néz ki, hogy a továbbra is republikánus többségű testületben a demokrata politikusnak az amerikai Politico szerint nem kell ellenállásra számítania, legalábbis mindaddig, amíg kinevezettjei nem a progresszív baloldal képviselői közül kerülnek ki. Ez ugyanakkor máris konfliktusokat szül a Demokrata Párton belül, az előválasztás során a Biden legfőbb ellenfelének számító Bernie Sanders vermonti szenátor ugyanis – sértettségét alig leplezve – a minap arról beszélt:
Számára elég egyértelműnek tűnik, hogy a Biden-adminisztráción belül a progresszív nézetek kifejezésére is szükség van, (...) az pedig rendkívül sértő lenne, ha Biden csapata mellőzné ezeket a hangokat.
Márpedig úgy tűnik, Bident egyelőre jobban foglalkoztatja a januári hatalomátvétel zökkenőmentessé tétele, mint a demokrata párttársai által támasztott igények kielégítése, és bár megszólalásaiban azt hangoztatja, a Donald Trump hivatalban lévő elnök által teremtett új globális kihívások eleve megkövetelik, hogy kormánya ne a Barack Obama-féle adminisztráció munkáját folytassa, valójában mégis megállapítható, hogy az elnökségre készülő Biden eddigi összes megnevezett kormánytagja a korábbi demokrata elnök idején is vezető pozíciót töltött be.
Az amerikai történelemben most először felel majd külön kormánytag a klímavédelemért John Kerry korábbi külügyminiszter személyében. Janet Yellen, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egykori elnök asszonya lehet az ország első női pénzügyminisztere, Avril Haines pedig az amerikai hírszerzés történelmének első női vezetője. A belbiztonsági tárcáért a Kubából származó – erősen bevándorláspárti – Alejandro Mayorkas felelhet.
A megnevezett kormánytagok közül a legnagyobb érdeklődést ugyanakkor egyértelműen Antony Blinken, az amerikai diplomácia várható irányítója váltotta ki. Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt: az 58 éves politikus édesanyja magyar felmenőkkel rendelkezik, apja pedig a Horn-kormány idején, 1994 és 1997 között az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt, a szintén magyar származású második feleségével, Vera Blinkennel pedig aktív szerepet vállaltak a rendszerváltoztatás utáni Magyarország alakításában. Blinken apja jó kapcsolatot ápol Soros György magyar származású amerikai milliárdossal is:
magyarországi szolgálata alatt sokat tett azért, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) megvethesse lábát Budapesten, és ma is az intézmény egyik legnagyobb támogatójaként tartják számon.
Blinken a keddi bemutatkozásában maga is szóba hozta magyarországi kötődését, emellett megemlítette azt is, nagyapja Oroszországból érkezett bevándorlóként talált új hazára amerikai földön, édesapja pedig diplomataként szolgált, illetve kifejtette véleményét, miszerint Amerikát a bevándorlás tette naggyá.
A bevándorlásról egyébként hasonlóképpen vélekedik Alejandro Mayorkas, a belbiztonsági tárca havannai születésű várományosa is. A migráció szószólói máris ünnepelik Biden választását, az Obama-adminisztráció idején az amerikai belbiztonsági tárca miniszterhelyetteseként tevékenykedő politikus színre lépésétől pedig azt várják, hogy gyökeresen megváltoztatja a Donald Trump elnöksége alatt jelentősen átalakított amerikai bevándorláspolitikát. Arra egyébként egy tegnapi interjúban maga Biden is utalt, hogy Trumptól jelentősen eltérő bevándorláspolitikát készül folytatni: az NBC televíziónak műsorában azt ígérte:
már elnöksége első száz napjában kötelezettséget vállal az állampolgárság megadására mintegy 11 millió illegális bevándorlónak, és az erről szóló törvénytervezetet átküldi a kongresszusnak.
Más kérdés, hogy amennyiben a republikánusok megőrzik többségüket a 100 fős szenátusban – amire jelenleg minden esély megvan –, Bidennek még a demokrata többségű képviselőház támogatását élvezve is aligha lesz esélye egy effajta tervezet problémamentes elfogadtatására.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok várható ENSZ-nagykövete szintén az Obama-adminisztrációból érkezik Biden kabinetjébe: az amerikai születésű fekete nő korábban a külügyminisztérium afrikai ügyekért felelős államtitkára volt, minapi beszédében pedig kijelentette: az Egyesült Államok visszatér a multilateralizmus és a hagyományos diplomácia politikájához. Mint fogalmazott:
Amerika visszatérőben van, a multilateralizmus visszatérőben van, a diplomácia visszatérőben van.
A 76 éves John Kerry, Obama korábbi külügyminisztere egyébként 2004-ben szintén elnöki ambíciókkal érkezett a washingtoni nagypolitikába: George W. Bush kihívójaként a demokraták elnökjelöltje is volt, most viszont a Biden-adminisztráció által rendkívül fontosnak tartott klímaváltozás ügyéért fog felelni. Kerry kinevezése ugyanakkor sokakban megütközést keltett: a New York Post című amerikai jobboldali bulvárlap szerzője szerint az év vicce, hiszen az egykori külügyminiszter az amerikai diplomácia irányítójaként sem járt élen az ügy előmozdításában. Mostani beszédében Kerry mindenesetre arra szólította fel a nemzetközi közösséget:
legyen ambiciózusabb a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A világ döbbenten figyeli, hogyan vált az érdeklődő vádlottá.
Az érintett szakaszon több órára leállt a közlekedés.
Európa több országában is megtorolják az eltérő véleményt.
A frontvonalakon folyamatos a nyomás és a pusztítás.
A világ döbbenten figyeli, hogyan vált az érdeklődő vádlottá.
Az érintett szakaszon több órára leállt a közlekedés.
Európa több országában is megtorolják az eltérő véleményt.
A frontvonalakon folyamatos a nyomás és a pusztítás.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A világ döbbenten figyeli, hogyan vált az érdeklődő vádlottá.
Az érintett szakaszon több órára leállt a közlekedés.
Európa több országában is megtorolják az eltérő véleményt.
Brüsszel egy évtizede támadja a magyar kormányt, miután megállította az illegális migrációt.
A frontvonalakon folyamatos a nyomás és a pusztítás.
Orvosa az ötödik alkotmánykiegészítésre hivatkozva hallgatott a kongresszus előtt.
Egy év telt el azóta, hogy Donald Trump ellen merényletet követtek el egy pennsylvaniai kampánygyűlésen.
Ezt nem fogják elhinni!
Az érintett szakaszon több órára leállt a közlekedés.
Gazdag Dánielék kétgólos hátrányból fordítottak – egyórás csúszás után.
Lehet-e nyáron bort inni? Ha igen, akkor milyet? Könnyebbet, gyümölcsöset?
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
