Dzsihadisták előtt is megnyíltak Európa kikötői

Nem „humanitárius szervezetekként”, hanem Párizs és Berlin „destabilizációs fegyvereként” kell tekinteni a Földközi-tengeren bevándorlókat mentő, majd azokat az olasz partokra szállító NGO-hajókra, legalábbis az Il Giornale című olasz jobboldali napilap szerint. Az Ocean Viking mindenesetre kedden újabb 182 migránssal a fedélzetén köthetett ki Szicílián, a Frontex pedig közben arra figyelmeztet: az Iszlám Állam tucatnyi korábbi harcosát azonosították az Olaszországba vezető migrációs útvonalon.

2019. 09. 24. 17:19
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szicíliai Messina kikötőjében tette kedden partra a fedélzetén lévő mintegy 182 bevándorlót az Ocean Viking. Az SOS Mediterranée és a szintén francia Orvosok Határok Nélkül elnevezésű, nem kormányzati szervezetek (NGO-k) közös hajója most először köthetett ki olasz partoknál azóta, hogy kipenderítették a római kormányból Matteo Salvinit, az előző, jobboldali belügyminisztert. Ugyanez a hajó szállított egyébként tíz napja 82 migránst Lampedusára a nemrég baloldali fordulatot vett római kormány engedélyével. Akkor azonban még nem köthetett ki, hanem az új főbelügyér, Luciana Lamorgese utasítására az olasz parti őrség szállította az embereket a szigetre.

A hétfőn négy uniós tagállam által Máltán tető alá hozott és a migránsok – egyelőre – önkéntes szétosztási mechanizmusáról határozó megállapodás értelmében ugyanakkor a baloldali Demokrata Párt és az Öt Csillag Mozgalom kormánykoalíciójának nem volt oka, hogy habozzon a kikötők újbóli megnyitását illetően. Az Ocean Viking fedélzetén lévő bevándorlókat ugyanis még a hajó partra szállása előtt szétosztotta egymás között a kvótarendszer felélesztésén leginkább dolgozó Franciaország, Németország, más tagállamok bevonásával. Salvini árulásnak és inváziónak nevezte a Giuseppe Conte vezette kormány migrációs döntéseit, a Liga vezetője szerint ugyanis az alku egyetlen következménye, hogy „a Földközi-tenger ismét tele lesz NGO-hajókkal”. Eközben az unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex friss jelentése arról számol be: az olasz és a francia hatóságok egy július végétől szeptember közepéig tartó akció során az egyre fogyatkozó területtel rendelkező Iszlám Állam mintegy tucatnyi korábbi harcosát azonosították a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba vezető migrációs útvonalon.

Conte a New York-i ENSZ-közgyűlésről nyilatkozva Lamorgese sikereként igyekszik beállítani a máltai megállapodást, amellyel szerinte fordulóponthoz ért a migrációs válaszra adott uniós válasz. Az Il Giornale ugyanakkor megjegyzi: az alkuval Olaszország járt a legrosszabbul, hiszen a civil hajóknak ismét szabad bejárásuk van az olasz kikötőkbe, Róma pedig hiába kommunikálja sikerként, hogy a szerződés szerint más országok kikötői is megnyitják majd a kapuikat az NGO-hajók előtt. A „kikötők közötti rotáció” ugyanis önkéntes alapú, az Ocean Viking pedig tegnap sem a franciaországi Marseille-ben kötött például ki, hanem Szicílián. Azt egyébként Luigi Di Maio külügyminiszter is elismerte, hogy a máltai alkut illetően nem tanácsos lelkesedni, meglátása szerint ugyanis, „ha elkezdjük azt mondani, akárki érkezik is Olaszországba, más európai országokba fogják szétosztani, azzal azt kockáztatjuk, hogy még többen kelnek útra”. Matteo Renzi ennél sokkal jobban örült az alkunak. Mint a baloldali exkormányfő fogalmazott, meg kell büntetni azokat az EU-tagállamokat, amelyek nem működnek közre a migránselosztásban, hiszen „képtelenség Orbánt Olaszország pénzével fizetni”.

Az Il Giornale arról is ír, a Földközi-tengeren bevándorlókat mentő NGO-hajók fenntartói az utóbbi évek tendenciája alapján már egyáltalán nem tekinthetők „humanitárius szervezeteknek”, sokkal inkább olyan fegyverként kell számolni velük, amelyek akár az egész kontinens migrációs politikáját képesek megváltoztatni. A cikk szerint a civil hajók kapcsolati hálóját megvizsgálva látható igazán, hogy mely országok, illetve uniós tagállamok kormányai húzhatnak hasznot tevékenységükből. A legtöbb szál Párizsba vezet, az SOS Mediterranée például bevallottan több ezer euró állami pénzt tett zsebre 2016-ban és 2018-ban. Az Orvosok Határok Nélkül sem panaszkodhat; ezt a szervezetet Bernard Kouchner volt francia külügyminiszter, Emmanuel Macron elnök közeli barátja alapította.

Németországnak is megvannak a maga érdekeltségei, amelyet elsősorban a zászlaja alatt hajózó Sea Watch képviselt az olasz partok közelében – a lap szerint az NGO-k egyetlen világos célja a destabilizáció.

Elutasító magyar álláspont

Európa vezetésének nem betelepíteni kell a migránsokat, hanem kiszállítani őket a saját hazájukba – jelentette ki tegnap a kormányszóvivő. Hollik István az MTI szerint úgy reagált a hétfői, máltai kvótaalkura: hazánk a migránsok hazaszállításában szívesen vállal feladatot, de „arról szó sem lehet, hogy részt vegyünk a betelepítésben és a kötelező szétosztásban”. – Hazánk semmilyen körülmények között nem ismeri el az egyetemes egészségügyi ellátásról szóló ENSZ-nyilatkozat migrációra vonatkozó részeit, amelyek szerint az illegális migránsoknak is az adófizető állampolgárokéval azonos szolgáltatást kellene biztosítani – jelentette be eközben az ENSZ-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.