A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) tiszteletbeli elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) Csoda vagy szükségszerűség? címmel rendezett kétnapos tanácskozás kezdőnapján arról beszélt, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok más történelmi múlttal rendelkeznek, mint a nyugat-európaiak.
Éppen ezért – folytatta a veterán politikus – az Európai Bizottság néhány beavatkozása más fogadtatásra talál, mint a szabadelvű országokban, amelyek között Belgiumot, Hollandiát, Németországot és Franciaországot említette.
Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatát idézve, miszerint Európának világhatalommá kell válnia, Edmund Stoiber úgy fogalmazott: fel kell építeni azokat a hidakat, hogy mindenki ezt akarja„.
A bajor politikus álláspontja szerint át kell alakítani Európa migrációs politikáját, ennek keretében máshogy kell kezelni a külső határokat. Hosszú távon nem fenntartható, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök a saját céljai érdekében Európára nyomást gyakoroljon azzal, hogy kinyitja a határait a menekültek előtt – hangsúlyozta.
Továbbra is jó kiindulási pont, hogy minden állam a maga módján, de egyenértékűen járuljon hozzá az európai menekültpolitikához – hangoztatta Edmund Stoiber, akinek megfogalmazása szerint a kvóta nem lehet megoldás. Úgy vélekedett, Európának a saját biztonságáról magának kell döntenie és nagyobb katonai felelősséget is kell vállalnia.
Edmund Stoiber a többi között kifejtette véleményét az 1956-os forradalomnak a kelet-európai rendszerváltozásokban játszott szerepéről, az Európai Egyesült Államok koncepciójáról, megjegyezve, hogy pártja, a CSU a nemzetek Európáját támogatja. Szólt arról is, hogy a még fiatal francia elnök bizonyára hosszú ideig meghatározó tényező lesz az európai politikában.
A berlini fal leomlásának dátumára utalva Edmund Stoiber kijelentette: november 9. Európa újraegyesülésének kezdetét jelentette. Személyes emlékeit is részletesen felelevenítve, azt mondta, hogy a németek Magyarország határainak a kelet-német menekültek előtti megnyitását sosem felejtik el. Helmut Kohl egykori német kancellár szavait is idézte, miszerint az Európai egység magyar földön kezdődött.
A konferencián Kónya Imre, az 1989-es ellenzéki kerekasztal résztvevője a magyar rendszerváltás történetét tárgyaló előadásában arról beszélt, hogy az 1989 és 1991 között létrejött szabad, független és demokratikus Magyarország történelmi előzményei 1956-ig nyúlnak vissza, amikor a szabadság és a nemzeti függetlenség akarásában egységes volt az ország.
A rendszerváltás folyamatának mérföldköveit részletesen ismertetve, az ellenzéki kerekasztal és Antall József miniszterelnöknek a folyamatban játszott szerepét is méltatva azt mondta: keletről nyugatra fordult az ország, megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST, Magyarország visszaszerezte 1944 márciusában elvesztett függetlenségét.
1989 és 1991 között békés eszközökkel sikerült megvalósítani 1956 vérbe fojtott törekvéseit – hangoztatta Kónya Imre, akinek vélekedése szerint a rendszerváltozásra a nemzetközi erőviszonyok átalakulása nélkül nem kerülhetett volna sor.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a tanácskozás pódiumbeszélgetésének keretében azt vette sorra, hogy a mai fiatal generáció milyen tanulságokat vonhat le a kommunista rendszer és az azt követő rendszerváltás történetéből.
Ezek között említette, hogy könnyű feladat különbséget tenni igazság és hazugság között, s emiatt nem működhetett soha a kommunista rendszer propagandája, mert hazugságra épült – mondta. Mi könnyen tudunk különbséget tenni szabadság és elnyomás között – folytatta arra is kitérve, hogy a béke, a biztonság és a stabilitás nem adottság,(…) azért küzdeni kell.
Orbán Balázs ritka adománynak nevezte az egységet, amit meg kell becsülni. A politikus úgy folytatta: Európa szerves egység, amelyet sem mesterségesen megosztani, sem birodalmakba szervezni nem lehet, majd arról beszélt, hogy a történelemnek nincs vége, és annak pedig – vélekedése szerint – olyan iránya van, amilyet mi szabunk neki.
Az NKE, a Hanns Seidel Alapítvány és a Danube Institute által rendezett közös konferencián csütörtökön mások mellett felszólalt Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, Prőhle Gergely és Clarke Judge, Ronald Reagan egykori amerikai elnök szövegírója. Pénteken mások mellett Charles Powell, Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök külpolitikai tanácsadója és Jeszenszky Géza volt külügyminisztert tart előadást.
