Egy egyszerű kifogás dönti be a brit menekültügyi rendszert

„A menekültügyi rendszerünk működésképtelen” – fogalmazott Priti Patel brit belügyminiszter, miután sorozatosan szembesült a ténnyel, hogy tömegesen támadják meg a deportálási végzést a bíróságokon és a kitoloncolandó emberek így nem hagyják el az országot.

A miniszter még október elején nyilatkozott arról, hogy egy új menekültügyi rendszert kíván bevezetni, ami megakadályozná az utolsó pillanatban történő fellebbezést, azonban tervét még nem sikerült keresztül vinnie.

Senkit nem ért meglepetésként tehát, amikor az elmúlt héten is a fellebviteli bíróság visszavonta egy elítélt nigériai drogdíler deportálását, aki a már megszokott forgatókönyv szerint, az utolsó pillanatban „emberi jogaira” hivatkozott. Azzal érvelt, hogy családja van az Egyesült Királyságban és a bíró úgy ítélte meg, hogy hozzáállása és megváltozott családi helyzete miatt valószínűtlen a bűncselekmény megismétlése és ez elég meggyőző érv, hogy felülírja a közérdekből fakadó deportálást.

Az esetben nem is az váltott ki felháborodást, hogy egy drogdílert engedtek el, hanem a hasonló ellenőrizhetetlen emberi jogi kifogások tömegesen mentik meg a bevándorlókat a bíróságokon.

Októberben két eset is történt, egyszer amikor egy Németországba tartó járatról szállítottak le 20 migránst, akiket többek között rablás, drogterjesztés és késbirtoklás vádjával ítéltek kiutasításra, és egy másik alkalommal, amikor egy Franciaországba tartó járatról a deportálandó 30 migránsból 29-et leszállítottak, szintén az utolsó percben beadott fellebbezéssel. A forgatókönyv azért is működik, mert a jogerős ítéletet a jelenlegi rendszerben felülírja az új – a belügyminiszter szerint viszont a migránsok által visszatartott – információ. Ennek veszélye, hogy bár nem garantálja a kedvező ítéletet, de az információk csepegtetésével és a lezárt ügyek újranyitásával, az újbóli fellebbezésekkel a kiutasítottak lényegében biztosítani tudják a hosszútávú maradásukat az Egyesült Királyságban.

Priti Patel szerint a „balos ügyvédek” kihasználják a rendszer kiskapuit. Augusztusban azért kellett egy deportáló járatot teljesen törölni, mert potenciálisan illegális kiutasításnak minősítették az akciót. Az indok ismét emberi jogok voltak, jelen esetben az, hogy a járványhelyzetben veszélyesnek minősül az elítéltek eltávolítása az országból. A jogászok itt arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes elítéltek „annyira féltek a hazatéréstől, hogy öngyilkosságot is megkíséreltek”, ami miatt a Belügyminisztériumnak bocsánatot kellett kérnie és törölte a járatot.

A legnagyobb felháborodást talán az az eset váltotta ki, amikor szeptember elején azért nem engedtek felszállni egy Spanyolországba tartó járatot, mert nem tudták garantálni, hogy ott is ugyanolyan jó körülmények között helyezik el őket, mint az Egyesült Királyságban, és ez sértette volna az emberi jogaikat. Bár főszabály szerint a menedékkérelmet az első biztonságos országban kell beadni, ezért a briteknek joguk van oda visszatoloncolni a bevándorlókat – ez általában Franciaországot jelenti – azonban a spanyol járat esetében az ügyvédek arra hivatkoztak, hogy a mediterrán ország nem tud ingyenes egészségügyi szolgáltatásokat és lakhatást biztosítani. A bíró elfogadta az érvet és visszavonta a 20 illegális bevándorló deportálását annak ellenére, hogy a Spanyolország garanciákat is adott a brit belügyminisztériumnak, hogy el tudja látni a migránsokat.

Az Egyesült Királyságot kiemelten érinti az illegális migráció. A statisztikák szerint bár április és október között 5 330 migráns érkezett az országba, ugyanazon idősávban csak 76-ot sikerült deportálni. Ez azt jelenti, hogy a Patel által említett „balos ügyvédek” kijátszva a jogi kiskapukat elérték, hogy az országban csak minden hetvenedik bevándorló hátterű bűnözőt vagy illegális bevándorlót deportálják.