Eljárási reformot sürget a Fidesz

Az Európai Parlamentben máris kutatómunka folyik arról, hogy miképp lehetne átdolgozni a biztosjelöltek meghallgatására – így az anyagi érdekeltségek vizsgálatára – vonatkozó szabályokat. A meglehetősen tág értelmezési keretet hagyó és pontatlan eljárás az új Európai Bizottság megalakulásánál is aláásta a közösségi intézményrendszer tekintélyét. Rovana Plumb, Sylvie Goulard vagy Trócsányi László – olyan egykori biztosjelöltek, akik így vagy úgy, de a folyamat kárvallottjai lettek. Most a fideszes Kósa Ádám kezdeményezésére az európai ombudsman elé került az ügy.

A demokratikus kontroll nevében az uniós parlament jogi szakbizottsága (JURI) a tavalyi biztosmeghallgatások alkalmával kiemelt szerephez jutott: először fordult elő, hogy a pénzügyi érdekeltségek vizsgálata – így a 25 fős, európai parlamenti (EP)-képviselőkből álló JURI véleménye – a szakmai, illetékes parlamenti bizottságokban történő meghallgatások előfeltétele volt. Az eljárási szabályok 2016-os módosításának pedig konkrét, gyakorlati következménye lett, hogy a JURI két aspiránsra, Trócsányi Lászlóra és a román Rovana Plumbra is nemet mondott összeférhetetlenségre hivatkozva, míg más, szintén vitatott integritású jelöltek – például a belga Didier Reynders vagy a francia Sylvie Goulard – könnyen átjutottak a szakbizottság rostáján. (Goulard-t nem a JURI, hanem később az illetékes szakbizottság utasította el, azóta pedig vádat emeltek ellene Franciaországban közpénzzel való visszaélés miatt.)

Bár az új Európai Bizottság már megkezdte munkáját, a meglehetősen kidolgozatlan és pontatlan meghallgatási folyamat ma is vita tárgya. Úgy tudjuk, az Európai Parlament vezetésében is belátták, hogy az eljárás helyet hagy a kettős mércének, ráadásul azóta parlamenti berkekben vizsgálati anyagok is készültek a folyamat reformjához.

A kérdés pedig az EP januári strasbourgi ülésén is előkerült. A testület elfogadott egy jelentést az európai ombudsman tevékenységéről, amelyben arra kéri a hivatali visszásságok vizsgálatáért is felelős Emily O’Reillyt, hogy kövesse nyomon az eljárási szabályzat biztosaspiránsok meghallgatá­saira vonatkozó eljárását – különösképp a pénzügyi érdekeltségek vizsgálatára vonatkozó előírásokat. Utóbbi bekezdés Kósa Ádám fideszes EP-képviselő (képünkön) kezdeményezésére került bele a dokumentumba. – Köztudott, hogy nem volt átlátható és szabályszerű az eljárás. Az Európai Néppárt illetékes szakmai koordinátorával együtt dolgoztuk ki a szóban forgó módosító javaslatot. Most pedig adott a lehetőség arra, hogy az ombudsman vizsgálja az ügyet – fogalmazott lapunk kérésére Kósa Ádám, úgy érvelve: az EP jogi bizottságában – annak elnevezéséből is adódóan – jogi természetű munkát kellene folytatni, ahelyett, hogy az ide delegált képviselők politikai megfontolásból cselekednek. – Ez Trócsányi László pénzügyi érdekeltségeinek vizsgálatakor sem így történt. Nem jogi érvek alapján állapították meg az összeférhetetlenséget. Miként történhetett meg, hogy a bizottság sosem tett javaslatot az összeférhetetlenség megszüntetésére? – kérdi az EP-képviselő, utalva arra, hogy a szakbizottságot az eljárási szabályzat erre pedig kötelezi (Thierry Breton esetében pél­dául született ilyen ajánlás: a francia aspiránsnak le kellett mondania Atos-részvényeiről, hogy a biztosi testület tagja lehessen – a szerk.). Kósa Ádám elmondása szerint heteken belül találkozik az európai ombudsmannal és újból előhozza a reform ügyét.