Volodimir Zelenszkij előbb három ellenzéki televíziós csatorna bezárását jelentette be: egyik percről a másikra sötétült el a NewsOne, a 112 Ukraina és a ZIK. Közös bennük, hogy mindhárom ellenzéki beállítottságú volt, rendszerint kemény kritikával illették a kormányt és az államfőt. Papíron a médiumok tulajdonosa az Ellenzéki Platform – Az Életért nevű párt parlamenti képviselője, Tarasz Kozak volt, de nyílt titok, hogy valójában Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát politikus tulajdonába tartoztak. Nem is késett sokat a folytatás, a nemzetbiztonsági tanács javaslatára az ország első számú ellenzéki politikusával és családjával szemben is leszámolásba kezdtek, zárolták teljes vagyonukat, amit csak úgy menthetnek ki, ha eladják azt külföldre. Az ukrán államfő a bírósági per nélkül meghozott politikai döntést az érintett csatornák nemzetellenes, orosz propagandájával indokolta, a büntetőintézkedéseket pedig törvénytelen pénzügyi machinációkkal magyarázta. Az államfő döntéséhez a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata adta a jogalapot, ami az ellenzék szerint alkotmányjogi szempontból kétes.
Hivatalosan a gazdasági szankciók következtében némultak el az adók, a hatalom lépése nem a sajtószabadság korlátozására irányult. Ezzel szemben az ellenzék egy része cenzúráról és a sajtó elleni fellépésről, szándékos megfélemlítésről beszél. A példátlan történéséket a Kárpátaljai Megyei Tanács egyes képviselői is elítélték, a magyar frakció is tiltakozó levelet írt az elnöknek.
Az ügy hátterében az új amerikai adminisztráció és a kormánypárt csökkenő népszerűsége is állhat. Ezt már Olekszij Jakubin politológus mondta a Magyar Nemzetnek. – Egy demokráciában természetes jelenség, hogy a hatalom és az ellenzék a médiatérben rivalizál egymással, megpróbálják meggyőzni saját igazukról a választópolgárt. Ám az nem demokratikus válasz a hatalom részéről, hogy bezárja a neki nem tetsző csatornákat, ez csak a kormányoldal gyengeségéről árulkodik – kezdte értékelését Jakubin. Az elmúlt időszakban felgyorsult a kormánypárt, a Nép Szolgája népszerűségvesztése: ma már csupán a negyedik legtámogatottabb párt az országban. Egy február elején közölt felmérés szerint a 2019-es választásokon a szavazatok 43 százalékát megszerző Nép Szolgája 13,5 százalékos támogatottságú, az Ellenzéki Platform 19,8 százaléknyi szavazatot szerezne.
– A történet azért is ijesztő, mert a médiumok bezárását nem előzte meg bírósági eljárás, egyik pillanatról a másikra született ez a nyilvánvalóan politikai indíttatású szankció. Rossz jel a társadalom egyes rétegeinek is, például a vállalkozóknak, akiknek azt üzenik, hogy nem bízhatnak a jogbiztonságban, bárkitől bármikor bármit elvehetnek – mondta az elemző, aki szerint Zelenszkij lépései egyre inkább kezdenek hasonlítani a Porosenko-éra utolsó éveire. Olekszij Jakubin nem gondolja, hogy ez megállítja Zelenszkij támogatottságának a csökkenését, épp ellenkezőleg. Mindemellett felbátorítja a radikális csoportokat, amelyekkel még meggyűlhet a baja. – Az államfő saját magát zárja ki a centrista, integráló politikusi szerepkörből, és inkább a nemzeti érzelmű, jobboldali tábor felé kacsingat. Csakhogy ott nem terem neki babér, jelentős támogatottságot körükben nem tud szerezni, ami már középtávon a politikai ellehetetlenülését jelentheti – véli a politológus. Szerinte az is téves, rossz kifogás a részéről, amikor a nyugati nagyhatalmak nagyköveteivel takaródzik, mondván, hogy ők is támogatják a döntést. – Igen ám, csakhogy ne feledjük azt sem, a külföldi országok Kijevbe vezényelt diplomatáit nem az ukrán polgárok választják, viszont az országban működő pártok legitimitását a választásokon szerzett támogatásuk biztosítja – hangsúlyozta Olekszij Jakubin.
