Az ítélet kivonata a romániai bíróságok portálján jelent meg. A törvényszék teljesen megváltoztatta a prefektusnak igazat adó elsőfokú határozatot, és érvénytelenítette a bírságolási jegyzőkönyvet. A székelyudvarhelyi az első per a hasonló tárgyúak közül, amelyikben jogerős ítélet született.
A kormány Kovászna és Hargita megyei képviselői tavaly először bírságolták meg Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármestereit a március 15-én közterekre kitűzött piros-fehér-zöld zászlókért, szalagokért. Az 1994/75-ös törvényre hivatkoztak, amelynek értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”. A prefektusok a kiszabható legnagyobb, 5000 lejes (350 ezer forintos) bírságot rótták ki a magyar elöljárókra, és némelyiküket két, egymás utáni napon is megbírságolták az állítólagos szimbólumhasználati vétség miatt.
A bírságolási jegyzőkönyvek érvénytelenítésére indított pert Székelyudvarhely és Kézdivásárhely polgármestere első fokon elvesztette, Sepsiszentgyörgy polgármestere első fokon megnyerte. A polgármesterek arra hivatkoztak, hogy a kitűzött jelképek nem azonosak Magyarország hivatalos zászlajával. A per során Magyarország bukaresti nagykövetsége hivatalosan elküldte az illetékes bíróságoknak a magyar zászlóra vonatkozó magyarországi jogszabályt. A megbírságolt elöljárók arra is hivatkoztak, hogy a román jelképtörvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározat 2002-es kiegészítése rögzítette: „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is”.
Hargita megye prefektusa később hasonló bírságot rótt ki Székelyudvarhely polgármesterére a 2018. október 23-án és 2019. március 15-én kitűzött nemzeti jelképek miatt, Kovászna megye prefektusa pedig Sepsiszentgyörgy polgármesterét bírságolta meg idén is a március 15-én kitűzött jelképek miatt. A két székelyföldi megye prefektusa az idei március 15. előtt levélben figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy a magyar zászlók csak román zászlókkal együtt tűzhetők ki.
Egyebek között e hatósági fellépés késztette az RMDSZ-t arra, hogy februári kongresszusán határozatban nyilvánítsa ki: a magyar és a székely zászlót, valamint a magyar és a székely himnuszt nemzeti szimbólumnak tekinti.
