– Tóraolvasás közben egy hatalmas robbanást hallottunk a zsinagóga udvaráról, majd füstfelhőt láttunk. Voltak, akik állva maradtak ekkor, de amerikaiként, az ottani lőfegyveres támadásokból kiindulva én, illetve egy másik amerikai is reflexszerűen, azonnal a pad alá bújtunk. A kántor a biztonsági kamera felvételét figyelve, oroszul tájékoztatta a többieket, hogy mit lát, majd lefordította a saját szavait.
Ekkor vált világossá számunkra, hogy a zsinagógát támadás érte, és a védőfelszerelésbe öltözött támadónál robbanóanyag is van – így idézi fel a hallei zsinagóga elleni támadás pillanatát egy hét elteltével Yaffa Fogel, aki telefonon nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
A húszas éveiben járó amerikai nő Berlinben él, egy nonprofit szervezetnél dolgozik, és egy csoport tagjaként utazott a német fővárostól bő két órára lévő, szász-anhalti Halléba, hogy az ott élő és – a kántorhoz hasonlóan – orosz ajkú hívekkel töltsék a jom kippurt, az engesztelés napját, amikor a vallásos zsidók böjtölnek, imádkoznak és elmélkednek.
– A támadást követően mintegy fél órát még a zsinagógában maradtunk, de lehet, hogy több időt is. Az ember ilyenkor elveszíti az időérzékét. Jom kippurkor csak annyi biztos, hogy felkelt a nap, és amikor majd lenyugszik, akkor újra ételt vehetünk magunkhoz. Ki vagyunk ilyenkor szakítva a valós időből. A mobiltelefonunk sem volt nálunk – mondta Fogel, akitől megkérdeztük, előzőleg hol érezte magát zsidóként nagyobb biztonságban, az Egyesült Államokban vagy Németországban? – Nehéz megmondani.
Az ember talán nem is tudja megválaszolni a kérdést egészen addig, amíg egy támadóba nem ütközik a zsinagóga ajtajában. Mindkét országban vannak ilyen jellegű támadások. Németországban a legmagasabb politikai szinten beszélnek az antiszemitizmusról, lépéseket is tesznek. Amerikában a tettek kimerülnek abban, hogy együttéreznek az áldozatokkal, vigasztalják a hozzátartozókat és a túlélőket.
A fegyverbirtoklási szabályokon nem változtatnak – feleli a fiatal amerikai nő. Az Egyesült Államokban az elmúlt egy évben három lőfegyveres támadást is elkövettek zsinagógák ellen. (Amerikában mintegy hétmillió, Németországban pedig 200 ezer zsidó él, utóbbiak közül sokan az egykori Szovjetunióból származnak.) – Van valami csodálatos abban, hogy egy erős faajtó is segített megvédeni bennünket.
Az elkövető házilag eszkábált bombával és géppisztolyokkal támadt a zsinagógára. Megölt (a közelben – a szerk.) két embert, de nagyobb vérengzésre nem futotta az erejéből, mert Németországban szigorúbbak a fegyverbirtoklási szabályok, mint a szülőhazámban vagy a legtöbb más országban. Támadófegyverekhez itt nagyon nehéz hozzájutni – állítja a túlélő.
A szerdán megjelent német sajtóhírek szerint Stephan Baillet, a 27 éves neonáci elkövető – aki még a múlt héten elismerte tettét és részletes vallomást is tett – 2015-ben az interneten szerzett be fegyvert. Előzőleg néhány hónapos katonai szolgálatot teljesített, később pedig önkéntesnek jelentkezett a Bundeswehrbe, a szövetségi véderőbe, de pályázatát utóbb visszavonta.
Az is kiderült, Mönchengladbachban azzal gyanúsítanak két férfit, nem sokkal a terrortámadás előtt ők töltötték fel az internetre Baillet kiáltványát. Ennek nyomozati szempontból az a jelentősége, hogy a kelet-németországi férfitól immár a nyugati országrészbe is vezetnek szálak. Az pedig a robbanóanyaghoz kapcsolódó részlet, hogy – mint arra szintén fény derült – vegyészeti tanulmányokat folytatott, de ezeket félbeszakította.
A szigorú fegyverbirtoklási szabályok szükségessége mellett Yaffa Fogel kérdésünkre még két tanulságot vont le a Halléban történtekből. – Nagyon bizarr, hogy valaki a fejére szerelt kamerával közvetíti a saját terrortámadását.
Baillet az egyik, önmaga készítette felvételen. Cinkosai lehettek
Fotó: Reuters
Ezt immorálisnak és visszataszítónak tartom. Ezt a videójátékok inspirálják, a felvételek pedig az elkövető nézőpontjából mutatják a történteket, holott kizárólag a túlélőké a jogos – mondta Baillet-ről, aki az internetes közvetítéssel annak az ausztrál terroristának a példáját követte, aki a tavasszal 51 embert ölt meg két új-zélandi mecsetben.
A fiatal nő azt is hangsúlyozza, a hallei támadásnak az antiszemitizmus csak egy része. – Amikor a neonáci terrorista nem tudott bejutni a zsinagógába, akkor egy török dönerbüfébe hatolt be, és ott ölt meg egy embert.
Ez is mutatja, mindez nem csak a zsidókról szól: a zsidó bármilyen más kisebbséggel behelyettesíthető ebben a kontextusban. A fehér felsőbbrendűséggel nem pusztán a biztonság erősítésével, őrökkel kell felvenni a harcot, hanem a különbözőbb kisebbségi csoportokhoz kell olyan kapcsolódási pontokat kialakítani, amelyek összeköthetnek bennünket – állítja Fogel.
