Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Hétfőn Helsinkiben találkozott az Egyesült Államok elnöki különmegbízottja, Marshall Billingslea, és orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov. A tét: a kevesebb mint öt hónap múlva lejáró, nukleáris fegyverek csökkentésére irányuló szerződés, az új START meghosszabbítása.
A megállapodást még tíz évvel ezelőtt, 2010-ben hozta tető alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev akkori amerikai és orosz elnök. Célja a két ország stratégiai atomfegyvereinek a korlátozása volt.
A két egykori hidegháborús ellenfél között ez maradt az utolsó, még érvényben lévő egyezmény, amely az atomegyvereiket korlátozza. Ha az új START is lejár, semmi sem szabhat határt egy újabb nukleáris fegyverkezési versenynek.
Az új START megújulásáról szóló tárgyalásokra a felek először júniusban, Bécsben találkoztak – eredménytelenül. A találkozó második köréhez szintén Bécs adott otthont, augusztusban, de az álláspontok ott sem közeledtek. – Számos kulcsfontosságú kérdésben továbbra is távol maradunk egymástól – mondta a bécsi találkozó után az amerikai elnök különmegbízottja, Marshall Billingslea. Az idő azonban egyre fogy – a jelenlegi egyezmény 2021 februárjában jár le, az amerikai elnökválasztás pedig megnehezíti a további találkozók megszervezését.
A megegyezés eddigi hiánya nem feltétlenül az orosz–amerikai kétoldalú kapcsolatok hibája: Washington szerint az új megegyezésbe Kínát is be kell vonni, és Peking nélkül eddig nem volt hajlandó hallani az új START változatlan folytatásáról. A júniusi bécsi találkozóra Kínát is meghívták, amely határozottan elzárkózott a részvételtől bármilyen szinten. A kínai álláspont érthető: a teljes nukleáris fegyverarzenál több mint kilencven százalékát jelenleg a hidegháború korábbi két főszereplője birtokolja, Kína ennek csak a töredékével rendelkezik. Kína szerint a nukleáris leszerelés így elsősorban Oroszországot és az Egyesült Államokat érinti, akiknek előbb drasztikusan le kell csökkentenie a fegyvereiket, mielőtt Pekingnek is lenne értelme csatlakozni az erről szóló megállapodáshoz.
Egy teljesen új egyezményhez már nem is áll rendelkezésre elegendő idő: vagy meghosszabbítják az eddigi szerződést, vagy nem lesz semmi. Marshall Billingslea szeptemberben adott interjút az orosz Kommerszant lapnak. A diplomata kifejtette, hogy Washington célja egy kétoldalú nyilatkozat elfogadása, amelybe belefoglalnák a Fehér Ház által fontosnak tartott kérdéseket. Ha ez megtörténik, akkor beleegyeznek a lejáró egyezmény meghosszabbításába.
Vannak ugyanakkor bizakodásra okot adó tényezők is: Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Brien pénteken találkozott Genfben az orosz Biztonsági Tanács főtitkárával, Nyikolaj Patrusevvel. A találkozón többek között az új START meghosszabbítása is szóba került, és rövidesen a tárgyalások után hirdették meg a mai helsinki találkozó dátumát is. Márpedig ha nem közeledtek volna az álláspontok, akkor a mai találkozónak sem lett volna sok értelme.
Másrészt alig egy hónap van hátra az amerikai elnökválasztásokig, és Donald Trumpnak most bármilyen külpolitikai siker plusz szavazatokat hozhat, ami a javára billentheti a szorosnak ígérkező versenyt.
Helsinki hagyományosan kedvelt helyszíne az orosz–amerikai diplomáciai találkozóknak: Finnország a hidegháború idején próbált egyensúlyozni a két akkori világhatalom között, és azóta sem lett a Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja. 1975-ben itt kötötték meg a kapitalista és kommunista államok közötti kapcsolatjavítást célzó helsinki egyezményeket, és itt találkozott 1990-ben Mihail Gorbacsov és idősebb George Bush, egy évvel a Szovjetunió összeomlása előtt. Két évvel ezelőtt Helsinkiben találkozott először hivatalos minőségben Donald Trump és Vlagyimir Putyin amerikai és orosz elnök.
Az Egyesült Államok az elmúlt másfél évben több nemzetközi egyezményből is kihátrált: tavaly év elején függesztették fel a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződésében (INF-szerződés) való részvételüket, idén májusban pedig a Nyitott égbolt egyezményből léptek ki.
Az érintett szakaszon több órára leállt a közlekedés.
Európa több országában is megtorolják az eltérő véleményt.
A frontvonalakon folyamatos a nyomás és a pusztítás.
Orvosa az ötödik alkotmánykiegészítésre hivatkozva hallgatott a kongresszus előtt.
Az érintett szakaszon több órára leállt a közlekedés.
Európa több országában is megtorolják az eltérő véleményt.
A frontvonalakon folyamatos a nyomás és a pusztítás.
Orvosa az ötödik alkotmánykiegészítésre hivatkozva hallgatott a kongresszus előtt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az érintett szakaszon több órára leállt a közlekedés.
Európa több országában is megtorolják az eltérő véleményt.
Brüsszel egy évtizede támadja a magyar kormányt, miután megállította az illegális migrációt.
A frontvonalakon folyamatos a nyomás és a pusztítás.
Orvosa az ötödik alkotmánykiegészítésre hivatkozva hallgatott a kongresszus előtt.
Egy év telt el azóta, hogy Donald Trump ellen merényletet követtek el egy pennsylvaniai kampánygyűlésen.
Egy volt alkalmazott azt állítja, hogy felettese flörtölt vele, majd egy 136 kilós holttest eltávolítására kényszerítették – végül ki is rúgták.
Ezt nem fogják elhinni!
Lehet-e nyáron bort inni? Ha igen, akkor milyet? Könnyebbet, gyümölcsöset?
Visszatér a nyári kánikula.
A szlovén kerékpárossal ki akar szúrni a Valter Attilát foglalkoztató Visma–Lease a Bike, nem maradt el a válasz.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
