Nem Moszkvától tartanak

Washington az elmúlt egy évben több nemzetközi szerződést is felmondott, amelyek az európai biztonsági rendszer alapjainak számítottak. Fél év múlva lejár a következő egyezmény, az Új START, amely a nukleáris fegyverek korlátozásáról rendelkezik. Washington és Moszkva hamarosan tárgyalhat a megújításról, de Kína részvétele nélkül Amerika ebből a szerződésből is kihátrálhat.

Rakétakilövés Kaliforniában. Elavult egyezmények Fotó: Handout . Forrás: Reuters

Június 22-én, Bécsben ülhetnek ismét egy tárgyalóasztalhoz az Egyesült Államok és Oroszország képviselői. A téma a nukleáris fegyverek korlátozása, valamint a hadászati stabilitás. – Orosz oldalról a találkozón a külügyminiszter-helyettes vesz részt, az amerikaiak részéről az elnök különmegbízottja, Marshall Billingslea. Üdvözöljük az ilyen jellegű kapcsolatok megújítását – idézte tegnap az orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov szavait a RIA hírügynökség.

Az Egyesült Államok az elmúlt egy évben több nemzetközi egyezményből is kihátrált: tavaly év elején függesztették fel a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződésben való részvételüket, idén májusban pedig a Nyitott égbolt egyezményből léptek ki. A nagy kérdés most a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló egyezmény, az úgynevezett Új START. Az egyezmény jelentősen korlátozta az amerikai és orosz stratégiai atomfegyverek használatát, és új felügyeleti mechanizmusokat vezetett be. Tíz évvel ezelőtt írta alá a két ország akkori vezetője, Barack Obama és Dmitrij Medvegyev – az aláírást abban az időben egy új kor kezdetének is gondolták, a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok teljes újraindulásának. Utólag tudjuk, ezek a remények nem következtek be. Az Új START 2021 februárjában jár le, és Donald Trump amerikai elnök kormánya eddig nem sietett a megújítással.

Rakétakilövés Kaliforniában. Elavult egyezmények
Fotó: Reuters

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) igazgatója szerint a háttérben nem is az amerikai-orosz ellentét, hanem Kína kérdése húzódik. – Az Egyesült Államok elsősorban Kína miatt aggódik, minden nagy nemzetközi megállapodás kapcsán. Ezek az egyezmények mára elavultak, hiszen egy nagyon fontos szereplő hiányzik belőlük – mondta a Magyar Nemzetnek Ugrósdy Márton. – A gond az, hogy Kína nem mutatja semmilyen jelét annak, hogy részt kíván venni bennük. Tehát a legfontosabb kihívónak és vetélytársnak gondolt országot nem sikerül bevonni a megállapodásokba. Emiatt a különböző nemzetközi egyezmények hasznossága amerikai részről megkérdőjelezhető. Amíg Peking nem hajlandó arra, hogy bármilyen multilaterális vagy akár bilaterális formátumban egyezséget kössenek, addig Washington céltalannak fogja gondolni ezeket a megállapodásokat, hiszen ők már nem az oroszoktól tartanak – tette hozzá a szakértő.

A nemzetközi szabályozás kérdése azonban éppen Európa számára lenne a legfontosabb, hiszen a kontinens a hidegháború kezdete óta a tömegpusztító fegyverek első számú célpontja. Az Európai Uniónak azonban nem sok eszköze van a két nagyhatalom befolyásolására, véli a KKI igazgatója. A június 22-ére tervezett bécsi tárgyalás tehát a fél év múlva lejáró egyezmény miatt fontos, és az Egyesült Államok nagyon szeretné, ha Kína is ott lenne. Donald Trump különmegbízottja, Marshall Billingslea a találkozót bejelentő Twitter-üzenetében azt írta, hogy bízik Peking részvételében, amely szintén meghívást kapott. Moszkva ugyanakkor értetlenkedett a kínai meghívással kapcsolatban. – Megdöbbent, hogy Washingtonban megemlítik, a Kínai Népköztársaság képviselőit várják erre a találkozóra. Nincs tudomásunk arról, hogy Kína kész lenne egy ilyen kapcsolattartásra – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov. Tegnap a kínai Külügyminisztérium szóvivője is tagadta a bécsi tárgyalásokban való kínai részvételt.