Magyarország végül több hónapnyi szünet után, január 10-én nyitotta meg Ukrajna felé a gázcsapokat, de a több mint kellemetlen heteket nem felejtette el még Porosenko.
Mint megkérdezett szakértőnk is rámutatott, az ukrán érdek a pénteki egyeztetés előtt egyértelmű: diverzifikálni a gázbehozatalt, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ne csak kelet, hanem dél, vagyis hazánk felől is importáljanak. Ukrajna egyébként már korábban elhatározta, hogy minél inkább függetleníti magát az orosz gáztól, és ennek folyományaként folyamatosan növeli a Nyugat-Európa felől érkező földgázimport mennyiségét.
Hazánknak szintén kristálytiszta álláspontja lesz Kijevben: stabilizálni az orosz gáz útját, mégpedig a tranzitország, Ukrajna segítségével. Orbán Viktornak nem lehet más célja, mint erősíteni a magyar–ukrán viszonyt, megágyazva ezzel a február 17-ei budapesti Putyin-látogatásnak, melynek legfőbb témája az 1996-ben megkötött gázszerződésünk meghosszabbítása.
A földgázkérdés mellett Porosenko és Orbán szinte biztosan érinteni fogja a kárpátaljai magyarok egyre intenzívebb besorozását is, a magyar miniszterelnök értelemszerűen a folyamat megállítása ellen foglal majd állást. Súlyát a kérdésben nem növeli tavaly májusi beiktatásakor tett kijelentése, miszerint a kárpátaljai magyarokat megilleti az autonómia, a mondat komoly diplomáciai vihart keltett. Az ukrán külügy bekérette a magyar nagykövetet, Martonyi János akkori külügyérnek is magyarázkodnia kellett, de még a magyarbarátnak nevezhető Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke is úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen kiélezett helyzetben aggodalmat kelthet a kijelentés. A Ukrajnához tartozó Krím Oroszországgal való egyesülését márciusban jelentették be, Kelet-Ukrajna elszakadásáért küzdő orosz ajkú szakadárok pedig már ekkor súlyos harcokat folytattak az ukránokkal.
