Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az eredetileg az Egyesült Államokból kiinduló Black Lives Matter (BLM, A fekete életen számítanak) mozgalom Franciaországot is elérte.
– Az elmúlt hetek egyik legnagyobb vitáját a párizsi XVI. kerület tavaly májusban elhunyt jobboldali polgármestere okozta
– magyarázta lapunknak Soós Eszter politológus, Franciaország-szakértő.
Anne Hidalgo, Párizs szocialista főpolgármestere nemrégiben egy olyan javaslatot terjesztett elő, hogy Claude Goasguenről legyen elnevezve a kerület egyik tere. Több politikus – különösen a baloldali zöldek – ellenezte az átnevezést, mert az egykori városvezetőt homofóbiával, rasszizmussal, iszlamofóbiával vádolják. A párizsi tanács március 10-én mégis elfogadta a szocialista politikus javaslatát. A szavazáson 82-en szavaztak az intézkedés mellett, 34-en ellene, és ketten tartózkodtak.
Az emlékezetpolitikával kapcsolatos szoborok és a közterek elnevezései Franciaországban is nagy jelentőséggel bírnak. Emmanuel Macron francia elnök tavaly nyáron egyértelműen elhatárolódott a rasszizmustól, és azt ígérte, hogy nem fog szobrokat ledöntetni, továbbá az ország múltját sem fogja eltörölni. Ezt követően az államfő bejelentette, hogy egy húszfős, történészekből álló bizottság ki fog dolgozni egy mintegy ötszáz névből álló listát, akikről köztereket fognak átnevezni országszerte azért, hogy eleget tegyenek a kiegyensúlyozásra irányuló politikai követeléseknek. A felsorolásban olyan személyek neve szerepel, akik a francia tengerentúli területekről vagy a volt gyarmatokról származnak. Sajtóértesülések szerint a listán szerepel Aimé Césaire költő, Léopold Sédar Senghor költő és politikus, valamint Frantz Fanon, aki a dekolonizáció társadalmi és kulturális következményeivel foglalkozott.
– Emmanuel Macron már korábban is arra kérte a polgármestereket, hogy a második világháborúban Franciaországért harcoló afrikaiakról nevezzenek el köztereket
– közölte Soós Eszter, kihangsúlyozva, hogy ez a gyakorlat koránt sem ilyen egyszerű.
A kutató elmondta a helyi sajtóban megjelentekre hivatkozva, hogy a polgármesterek kizárólag csak már meglévő köztereket nevezhetnek át, amivel többnyire a lakosság nem ért egyet, és a céllal éppen ellentétes hatást érnek el. Nagyvárosokban, ahol a városterjeszkedés és az építkezések nyomán újabb és újabb terek létesülnek, ez az eljárás nem jelent gondot, vidéken azonban ez korlátokhoz kötött.
– A helyszín megválasztása is nagyon fontos. Hogy fogadnák, ha egy ipari terület vagy egy bevásárlóközpont utcáját neveznék el egy Franciaországért hősi halált halt katonáról?
– tette fel a kérdést Agnès Le Brun francia politikus.
Noha a Franciaországhoz tartozó Martinique-sziget a Karib-térségben fekszik, ide is elértek az emlékezetpolitika-ellenes megnyilvánulások: a múlt hétvégén az 1804 és 1893 között élt Victor Schœlcher szobrát rongálták meg, aki arról vált híressé, hogy 1848-ban elrendelte az Amerikai Virgin-szigeteken – akkoriban Dán Nyugat-India gyarmatsziget volt – a rabszolgaság eltörlését. Az emlékművet még 1998-ban állították fel, ezzel emlékezve a rabszolgaság végére, a Le Figaro francia napilap értesülései szerint a városháza nem tervezi a szobor cseréjét. Egyébként korábban már két másik Schœlcher-emlékművet is megrongáltak Franciaország tengeren túli területein. Az egyiket Martinique szigetén még tavaly május 22-én, amikor a rabszolgaság felszámolását ünnepelték, ekkor a fiatalok azt skandálták, hogy „Schœlcher nem a mi megmentőnk”. A másik eset pedig a szintén a Karib-térségben fekvő Guadeloupe-on történt, ahol egy mellszobrot tettek tönkre.
– Schœlcher nem volt sem rabszolga-kereskedő, sem rabszolga-tulajdonos, és a rabszolgaság felszámolását támogatta a francia gyarmatokon. Olyan múltat képvisel azonban, amely nem nyújtott megoldást a rabszolgák ellen elkövetett bűncselekményekre, és amely megkönnyítette a gyarmatosítást
– magyarázta Françoise Vergès francia politológus a The Art Newspaper brit havilapnak.
Sébastien Mehal színes bőrű francia művész elmondta, hogy nem lát semmilyen problémát a Schœlcher-szobrokban, viszont szívesen látna olyan emlékműveket, melyek a színes bőrűek előtt tisztelegnek, különösen azok előtt, akik jelentős szerepet töltöttek be Martinique történelmében.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Elítélték a mozdonyvezetőt, aki kisiklatta a vonatot Tatabányánál
Elszólta magát a megcsalásról a magyar sztárpár
Közleményt adtak ki a Messenger- és a Facebook-felhasználóknak
Eléggé bepipult Magyar Péter a Datadatra vonatkozó riporteri kérdésektől + videó
Kitálalt a házassági tanácsadó: innen tudhatod, hogy a kapcsolatod halálra van ítélve
Schmidt Mária: Magyar Péter egy felfuvalkodott kis senki
Tangás fürdőruhára vetkőzve ünnepelte születésnapját Szőke Zsuzsi
Szenzáció: Zidane nyártól sztárcsapat edzője lesz
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Meghalt Ferich Balázs, a Supermanagement társalapítója, Azahriah menedzsere
Keményen üzent Bayer Zsolt Magyar Péternek
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen fejti ki véleményét, mutatja be terveit arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra.
India a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága.
A NATO jövőjéről és az orosz–ukrán háborúról beszélgetett a Magyar Atlanti Tanács, elnöke, alelnökei és főtitkára.
Több mint kétszáz művész érkezik.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
A túrázók medvére gyanakodtak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
