Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Hivatalosan ma, a floridai Orlandóban, mintegy húszezer támogatója előtt indítja el 2020-as újraválasztási kampányát Donald Trump – ez gyakorlatilag egy szándékmegerősítéssel ér fel az amerikai elnök részéről.
Trump korteskedése már szinte a 2017-es beiktatásakor megkezdődött, sőt tavaly novemberben – a választási ciklus félidejénél – azt is közölték, ugyanúgy Mike Pence jelenlegi alelnökkel indul majd párban, mint 2016-ban tette.
Az elnök akkor nagy meglepetésre nyerte meg a választást a demokrata párti jelölt, Hillary Clinton ellenében. Most ugyan a legkülönbözőbb felmérések szerint az összes demokrata indulóval szemben lemaradásban van, de éppen 2016 mutatta meg a legjobban az amerikai választási rendszer sajátosságát: inkább az ötven szövetségi államot kell megnyerni, semmint a népes államokban a nagy tömegeket.
Három évvel ezelőtt ugyanis Clinton úgy veszített, hogy hárommillióval több voksot gyűjtött Trumpnál. Ráadásul a tapasztalatok szerint 16 hónappal a voksolás előtt – mint ahogyan most is állnak – nehéz pontos képet kapni a tényleges esélyekről. 2015 júniusában Trump, a későbbi győztes még éppen csak bejelentette indulását, 2007 júniusában pedig a 2008-ban nyertes Barack Obama még Clinton mögött tíz százalékponttal lemaradva kullogott a demokratáknál.
Mindenesetre Trump a pártvezetésen, a republikánus országos bizottságon keresztül szerzett pénzeket is számítva már csaknem százmillió dollárral a kasszában vághat neki a következő bő egy évnek.
Bár győztesként kell ugyan kikerülnie a jövő évi republikánus elnökjelölő konvencióról is, de ez formalitásnak ígérkezik, miután egyetlen hivatalos ellenfele egyelőre egy nem túl erős induló, Bill Weld volt massachusettsi kormányzó. A demokrata oldalon Joe Biden, Obama egykori alelnöke (2009–17) 30-33 százalékkal toronymagasan emelkedik ki a megosztott, 23 fős mezőnyből.
Tíz százalék feletti támogatottságot csak Bernie Sanders és Elizabeth Warren szenátornak mérnek; ők mind a ketten baloldalibbnak számítanak Bidennél. Már az elmúlt években megfigyelhető volt a Demokrata Pártban, hogy a Clinton nevével fémjelzett fősodorhoz képest – nem utolsósorban a fiatalok és a bevándorlók támogatásával – erősödik a kapitalizmuskritikus, egyenlőségpárti, klímavédő radikális vonal.
De ez a főbb jelöltaspiránsok profilján egyelőre nem változtat: az összes említett politikus legalább hetvenéves és fehér bőrű, mint ahogy ez a helyzet a republikánus oldalon is.
Amerikai sajtóhírek szerint Trump ezúttal a 2016-oshoz képest – amikor is egy kampányforrás szerint „már repülés közben kellett megépíteni a repülőgépet” – profibb, letisztultabb csapattal, de ugyanolyan harcosan, így bevándorlásellenes üzenetekkel készül 2020-ra. Miközben családtagjai – az ifjabb Donald Trump, lánya, Ivanka vagy menye, Lara – ezúttal is kulcsszerepet kapnak, a 2016-os gárda egyes főszereplőit, így Paul Manafortot vagy Michael Cohent Trump már csak azért is kénytelen nélkülözni, mert ők azóta börtönben ülnek.
Téma lesz az abortusz
A két oldal egyik főszereplőjének, így Donald Trumpnak és Joe Bidennek sem áll igazán hitelesen az amerikai elnökjelölt-aspiránsok megszokott kampánystratégiája, a washingtoni politikai bénultság támadása. Előbbi a jelenlegi elnök, utóbbi pedig szinte egész politikai pályáját a szenátusban, majd a Fehér Házban töltötte. – Minél többet hasonlítja az Obama–Biden adminisztrációt a Trump–Pence időszakhoz, annál jobban jár. De nem hiszem, hogy ezt hosszú időn át fent tudná tartani – mondta Bidenről egy vezető demokrata politikus a The New York Timesnak. A volt alelnök eddig két nagy témában, az éghajlatvédelemben és az oktatáspolitikában ismertette elképzeléseit, de várhatóan az abortusz lesz az egyik legfontosabb kampánykérdés 2020-ra. Az egyes szövetségi államokban sorra fogadják el a művi vetélést megnehezítő törvényeket. Ám egy friss felmérés szerint az amerikaiak 64 százaléka úgy véli, a legfelsőbb bíróságnak érvényben kellene hagynia az abortusz lehetőségét biztosító 1973-as döntését.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Remegve menekült a kérdések elől Magyar Péter - videó
Migránsok okozták a balesetet a Liszt Ferenc-repülőtér közelében, amelyben két ember meghalt
Micsoda fotó! Menyasszony lett Liptai Claudia kislányából, Pankából
Hadijelentés: megtorolták az ukrán támadásokat az oroszok
Ettől leszünk formásabbak - A 6 legjobb gyakorlati tipp nőknek
Nyugaton végre megfejtették, miért menekülnek a németek Magyarországra
Brutális bírságot kapott az RTL Klub
Óriási szponzori szerződést köthet a Fradi egy hatalmas világvállalattal
Óriási sportélmény és show lesz a kanadai hokiválogatott budapesti meccse - videó
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Erdély is fegyverkezik, gyorsan meg is kapták az F-16-osokat
„Ez egy szép találat” - Magyar Pétert elképesztő magyarázattal állt elő a DatAdat ügyben + videó
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Marjorie Taylor Greene szerint a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogainak helyreállítása nélkül nem kellene Ukrajnának támogatást adni.
A férfi holmijai között összeesküvés-elméletekről találtak különböző írásokat.
Az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen fejti ki véleményét, mutatja be terveit arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra.
India a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága.
A NATO jövőjéről és az orosz–ukrán háborúról beszélgetett a Magyar Atlanti Tanács, elnöke, alelnökei és főtitkára.
Az ukrán elnök szerint ki kell józanítani Vlagyimir Putyint, és ehhez biztonságos ég kell Ukrajna fölött.
Az amerikai spekuláns már a kilencvenes évek eleje óta rendszeresen fejti ki véleményét, mutatja be terveit arról, hogyan állítaná át Európát és a NATO-t háborús üzemmódra.
Hevesen történt az eset.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
