További nehézség, hogy Koszovó jelenleg hűvös kapcsolatokat ápol a volt „anyaállamával”, Szerbiával: még a napi kommunikáció is akadozik a belügyi egységek között egyes esetekben. Albánia helyzete hasonló: az ország számára egy több ezres napi migránstömeg szintén destabilizáló tényező lenne, az infrastruktúrájuk pedig még a menekültek továbbítását sem bírná – hangsúlyozta a szakember.
Kérdésünkre, hogy milyen eszközöket vethetnek be a jövőben azok az országok, amelyek lezárnák az illegális migránsok előtt a határaikat, Bali Lóránt elmondta: a határok technikai lezárásánál a már ismert drótakadályok lesznek továbbra is a legjellemzőbbek, ugyanis ezeket a legkönnyebb és a leggyorsabb telepíteni, viszonylag olcsók és könnyen javíthatók is.
Azonban a hegyvidéki térségek ellenőrzése továbbra is nagyon nehéz lesz: a helyileg szerveződő embercsempészek itt tudják a legjobban kamatoztatni a helyismeretüket. A hatóságoknak így itt lesz a szükségük a legnagyobb csapaterőre és felszereltségre.
A szakember szerint amennyiben mégsem sikerülne lezárni a nyugat-balkáni útvonalat, hazánk esetében a migránsok kelet felől igyekeznének megkerülni a kerítést, vagyis a román–magyar határ lesz az elsők között a legveszélyeztetettebb. Bali Lóránt úgy látja, hogy ha ezt a szakaszt sikerülne lezárni, akkor a „szokásos” pontoknál alakulhatnak ki válsággócok. Ugyanis ez a térség továbbra is órák alatt elérhető arról az útvonalról, amelyet a migránsok az eddigi útvonal alternatívájaként használnának.
