Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke állítja, méltányos ajánlatot tett Emmanuel Macron francia államfőnek, hogy megmentse a csúcsjelölti rendszert. Eszerint Németország a következő európai parlamenti választások alkalmával már felkarolná az úgynevezett transznacionális választási listák tervét, ami Macron régóta dédelgetett vágya. A francia elnök álláspontja szerint a koncepcióval demokratikusabbá válna Európa.
– Nos, a csúcsjelöltek nélkül ezen választási listáknak sincs értelme – kürtölte tele a német sajtót a CDU-elnök, ismét kijelentve, hogy a német uniópártok a bajor Manfred Webert szeretnék Jean-Claude Juncker hamarosan megüresedő székében látni. AKK az utóbbi hetekben egyébként több alkalommal is Párizsba utazott, hogy egyeztessen Macronnal Spitzenkandidat-ügyben. Németország nem csak egy uniós csúcspozícióval a zsebében szeretne távozni a brüsszeli tárgyalóasztaloktól, de a befolyását is megtartaná az immár átalakult európai viszonyok között.
Míg Annegret Kramp-Karrenbauer és Angela Merkel javarészt észérvekkel próbálnak meg hatni Emmanuel Macronra, a német uniópártok európai parlamenti delegációvezetőjénél elszakadt a cérna. Daniel Caspary a minap egyenesen az „antinémet” jelzőt használta a francia elnökre, aki szerinte az egész európai pártrendszer, mi több, az európai demokrácia elpusztításán munkálkodik. – Nem látok semmiféle német–francia tandemet. Csak a revizionista Macron urat látom – fogalmazott Caspary, aki ígéretet tett arra is, hogy az uniópártok európai parlamenti képviselői tovább harcolnak Manfred Weber bizottsági elnökségéért.
Kitart elképzelése mellett Emmanuel Macron francia államfő, már az „antinémet” jelzőt is megkapta
Fotó: Reuters
Maga a néppárti frakcióvezető sem adta fel a reményt, és az Európai Tanács vasárnapi rendkívüli csúcstalálkozójáig próbálkozik az Európai Parlament támogatásának elnyerésével. Webernek a legnagyobb fejtörést az okozza, hogy nemcsak a tagállami kormány- és államfők egy jelentős része nem akar hallani az elnökségéről, de a parlamentben sem tud többséget maga mögött. Utóbbi nem csupán annak tudható be, hogy nincs kormányzati tapasztalata, hanem a politikai fősodor – így az Európai Néppárt – gyengülésének is.
Weber egyébként hétfőn Donald Tuskkal is tárgyalóasztalhoz ült. A tanácsi elnök persze nemcsak a néppárti politikust, hanem a parlamenti szocialisták, liberálisok és a már megerősödött Zöldek vezetőit is fogadta. Arról ugyanakkor továbbra sem érkeztek hírek, hogy megoldódni látszana a csúcspozíciók ügye. Gyakorlatilag napról napra több név kerül bele a kalapba, így Michel Barnier mellett már Alexander Stubb finn exminiszterelnököt (Weber egykori ellenfelét), Leo Varadkar ír kormányfőt, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnököt, sőt Donald Tuskot is Juncker lehetséges utódjaként emlegetik. Tusk mindenesetre már múlt pénteken kizárta annak a lehetőségét, hogy a tanácsi elnökséget a bizottsági csúcspozícióra cserélje.
Mivel jövő héten ül össze az új összetételű parlament, a tanácsot sürgeti az idő, hogy döntsenek a vezetői csomagról. Tegnap már annak a lehetősége is felmerült, hogy a kormány- és államfők esetleg több névvel rukkolnak elő vasárnap, így a parlamenti képviselők gyakorlatilag egy listából választanak majd bizottsági elnököt. Ennek ugyanakkor kicsi az esélye. Az uniós szerződések egyértelműen kimondják, hogy az Európai Tanács egyetlen jelöltet ajánl a parlament figyelmébe az Európai Bizottság mindenkori elnökének megválasztásakor.
