Kovács Zoltán elmondta, hogy a visegrádi négyek, köztük Magyarország nagyon sikeresen kezelte a járvány első hullámát, a második hullám azonban már más, így a pandémiás helyzet is eltérő.
Ami a járvány terjedésének megakadályozását, a fertőzöttek és kórházban ápoltak számát és az elhunytak arányát illeti, a csoport globális összehasonlításban is jó példaként szolgál – fogalmazott az államtitkár.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az első hullám idején Magyarországon különleges jogrendet vezettek be, amelyet ugyan sokan ellentmondásosnak tartottak, valójában azonban nem tért el a Nyugat-Európában történtektől. Emlékeztetett: az Országgyűlés tavasszal, a járvány első hulláma idején is ülésezett, ami segítette a hatékony védekezést.
Az államtitkár hasonlóan sikeresnek tartja a magyar gazdasági mentőcsomagot is, amely pozitív példa lehet szerinte a nyugat-európai kormányoknak is.
A kormány elsődleges célja, hogy a lehető legtöbb munkahelyet védje meg és hozza létre – jelentette ki. Kovács Zoltán azt mondta, hogy a kormány az elmúlt tíz évben új filozófiával közelítette meg a gazdasági problémákat.
– Az alapelvünk az volt, hogy a lehető legtöbb munkahelyre van szükség, ez kell a növekedéshez és a befektetésekhez – mondta.
– Feltehetően a magyar kormány erőfeszítéseinek és azok hatékonyságának köszönhetően Magyarországon augusztusban magasabb volt a foglalkoztatottak száma, mint januárban. Erre büszkék vagyunk – jelentette ki.
A külföldi közvetlen tőkebefektetéseket illető kérdésre az államtitkár elmondta: míg az 1990-es években az olcsó gazdasági környezet és munkaerő csábította a tőkét, addig a kormány ma a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakat és beruházásokat akarja az országba vonzani a magasan képzett munkaerő révén.
Ezek a beruházások javítják a kis- és középvállalkozások gazdasági környezetét is – közölte. Elmondta, hogy a kormány kiemelt területként tekint az informatikai és a megújulóenergia-iparra.
– Mi az atomenergiára építünk. Meghosszabbítjuk a már létező atomerőművünk élettartamát, és az alapvető energiaszükségletünk fedezésére két újabb reaktort építünk Magyarországon. A magyar energiabiztonság másik alappillérét a napenergia jelenti majd – tette hozzá. Az unió karbonkibocsátás-csökkentési politikájában is hangsúlyos szerepet játszó fenntarthatóságot illetően Magyarország jól teljesít – mondta Kovács Zoltán.
Magyarország nem meríti ki a szén-dioxid-kibocsátásra rendelkezésére álló kvótát. Az energiaipari döntések is ebbe az irányba hatnak. Ebben a tekintetben az atomenergia fontos szerepet játszik, és az EU céljait nem lehet teljesíteni annak használata nélkül – hangsúlyozta Kovács Zoltán.
A regionális integráció előnyeit firtató kérdésre közölte, hogy a V4-csoport nem véletlenszerűen jött létre, hanem történelmi gyökerekkel rendelkezik.
A kezdeményezés közvetlenül a kommunizmus bukása utánig nyúlik vissza, de csak az elmúlt néhány évben teljesedett ki igazán. Ennek oka az a felfedezés volt, hogy az együttműködés történelmi gyökerei olyan mélyek, hogy megalapozzák az EU-n belüli kooperációt – tette hozzá.
– Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a közép-európai régió történelmi, szociológiai és gazdasági alapjai és örökségei elég erősek ahhoz, hogy a csoportot az EU-n belül külön régióként definiálhassuk, hasonlóan Skandináviához, a Benelux államokhoz vagy a francia–német tengelyhez – mondta az államtitkár.
Kovács Zoltán beszámolt arról, hogy a régió országai között nagyon jó az együttműködés a koronavírus-járvány kezelésében és az energiaiparban.
– Az energetikai infrastruktúrára összpontosítunk, a gáz-, olaj- és elektromos vezetékek hálózati integrációjára – mondta.
