Közösen harcolna az unió a terror ellen

Párizsban fogadta ma Sebastian Kurz osztrák kancellárt Emmanuel Macron francia elnök, hogy a két országot megrázó merényleteket követően a terror elleni küzdelemről tárgyaljanak. Egyeztetéseikhez később videókonferencián Angela Merkel német kancellár, Mark Rutte holland kormányfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Charles Michel, az Európai Tanács vezetője is csatlakozott. Az együttműködés az elmúlt években sokat javult, de még mindig nehézkes, ez pedig talán emberéletekbe került.

2020. 11. 10. 18:42
KURZ, Sebastian; MACRON, Emmanuel; RUTTE, Mark; VON DER LEYEN, Ursula; MICHEL, Charles; MERKEL, Angela
Videókonferencián egyeztetnek a terror elleni küzdelemről. Közösen kell szembenézni a kihívásokkal. Fotó: Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA/
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre úgy tűnik, hogy egyedül követte el tettét a bécsi merénylő – több mint egy héttel a támadás után is mindössze ilyen óvatos következtetésekre futotta tegnap a bécsi rendőrfőkapitánytól. Az osztrák hatóságok nincsenek éppen a helyzet magaslatán. Sorra kerülnek elő a bizonyítékok arról, hogy az észak-macedóniai albán családból származó terrorista nem egyik napról a másikra radikalizálódott, a vérfürdő talán megelőzhető lett volna. Már a török sajtó is arról írt: jelezték az osztrák biztonsági szerveknek, hogy a támadó át akart jutni Szíriába, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz – amiért börtönbüntetést is kapott. Majd kiderült, a szlovák hatóságok is megkongatták a vészharangokat, miután az elkövető még nyáron Szlovákiába utazott, hogy lőszert vegyen az AK–47-eséhez. A támadás előtt a közösségi médiára is fényképeket töltött fel, amin gépkarabéllyal, pisztollyal és egy bozótvágóval pózolt.

Kujtim Fejzulai az Instagram oldalán pózolt a gyilkos fegyvereivel
Fotó: Instagram

Legutóbb pedig arra derült fény, hogy a férfi jól ismert német és svájci szélsőségesekkel találkozott, amelyet az osztrák hatóságok szemmel tartottak. Ám végül, egyelőre ismeretlen okból, néhány nap után felhagytak a gyanúsan viselkedő férfi megfigyelésével. Hogy hibázott-e az osztrák belbiztonság, azt független bizottság vizsgálja majd.

Sebastian Kurz osztrák kancellár azt azonban máris kijelentette, törvényi változásokra is szükség van, mert a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a veszélyes szélsőségesek elleni hatékony fellépést.

A malmok azonban nem csak Ausztriában őrölnek lassan. Kedden kezdődött meg Spanyolországban annak a három marokkói radikális iszlamistának a pere, akiket azzal vádolnak, hogy szerepük lehetett a 2017-es, 16 életet követelő kettős merényletben. – Tudnunk kell az igazságot, hogy mi történt, hogy ne történhessen meg újra, mert eddig nagy volt a homály – idézte a spanyol sajtó Cami Mendozát, az egyik támadást elszenvedő Cambrils városának polgármesterét. Bő három évvel a történtek után még mindig a mozaikokat rakják össze. Bíróság elé állt az Iszlám Állam európai cellájának „bombagyárosa”, az egyik terrorista testvére, aki a gázolásos merénylethez használt teherautót bérelte, valamint egyik támogatójuk is. Az MTI beszámolója egyikük elismerte bűnösségét, ketten viszont ártatlannak vallják magukat. Annyit már sikerült kiszedni belőlük, hogy

sokkal nagyszabásúbb akcióra készültek: célkeresztjükben a barcelonai Sagrada Familia-bazilika, a Camp Nou stadion, valamint a párizsi Eiffel-torony állt.

Sebesülteket ápolnak a 2017-es barcelonai gázolás után.
Fotó: MTI/EPA/David Armengou

Számításaikat azonban nem a terrorelhárítás, hanem a szerencsés véletlen húzta keresztbe: véletlenül felrobbant az egyik bombájuk, így improvizálniuk kellett. A detonációban egyébként meghalt az az imám is, aki radikális eszmékkel tömte tele a fiatalok fejét. De hasonló a helyzet Franciaországban is. A 2015-ös párizsi merényletekhez köthető személyek tárgyalásai szeptemberben kezdődtek, az egyetlen élve elfogott elkövetőről, Salah Abdeslamról pedig a legutóbbi hír, hogy átszállították Belgiumba.

Hogy az elmúlt években sikerült elkerülni a szervezett merényleteket, az mégis annak a jele, hogy az Iszlám Állam meggyengült, az európai hatóságok pedig hatékonyabban tudnak együttműködni. Ahhoz, hogy az iszlamista terrort gyökerestül kiirtsák, azonban ennél is több kell. Ursula von der Leyen szerint nagyobb szigorra van szükség a világhálón terjedő szélsőséges ideológiák ellenőrzésére. Charles Michel azt vetette fel, hogy közös intézmény kellene az imámok képzéséhez. Emmanuel Macron és Angela Merkel máris a schengeni együttműködés reformját sürgették, hogy követhető legyen ki lép be, és ki távozik. A tervek szerint az Európai Bizottság még decemberben előterjeszti a terrorizmus elleni küzdelemről szóló javaslatát, jövőre pedig bemutatják a schengeni övezet átalakításáról szóló terveket.

Videókonferencián egyeztetnek a terror elleni küzdelemről. Közösen kell szembenézni a kihívásokkal
Fotó: MTI/EPAOlivier Hoslet

A megbeszélés után a német kancellár fontosnak tartotta kiemelni, hogy

az iszlamista terror nem az iszlám vallás és például a kereszténység ellentétén alapul, hanem arról szól, hogy a demokratikus társadalom modellje terrorista és antidemokratikus magatartással szembesül.

Ugyanezen gondolat szellemében Mark Rutte holland miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy nem muszlimok és keresztények, hanem a civilizáció és a barbárság ellentéte húzódik meg az iszlamista terror mögött.

Angela Merkel ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy az iszlamista terror elleni küzdelem társadalmi vonatkozását is szem előtt kell tartani. – Ösztönözni kell a párbeszédet a muszlim közösségekkel, és hitszónokaik képzését be kell illeszteni az oktatási rendszerbe – mutatott rá a kancellár.

Emmanuel Macron aláhúzta, hogy „realista” megközelítéssel kell viszonyulni a menekültügyi rendszerhez.

Így szembe kell nézni azzal ténnyel, hogy előfordulnak visszaélések a menedékjoggal.

– Sokan érkeznek embercsempészek szervezésében az EU-ba menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával olyan országból, amelyben nincs háború vagy más tényező, amely indokolná a politikai menedékjog megadását. Ezt a jelenséget az iszlamista terrorizmus elleni küzdelem jegyében is vissza kell szorítani – fejtette ki a francia államfő.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.