Manal Abdel-Szamád lemondása után bocsánatot kért a libanoni polgároktól, amiért szerinte a kormány cserben hagyta őket.
– Egy-egy képviselő vagy miniszter lemondása nem elég – közölte az ország maronita keresztény közösségének pátriárkája, Besara Butrosz ar-Raj, aki a teljes kabinet lemondására szólított fel vasárnap.
Mint mondta, a robbanás a bizonyítéka annak, hogy rothadnak az állam tartópillérei.
Emberiség elleni bűncselekmény
Libanon lakosságának mintegy egyharmada keresztény, úgyszintén egyharmada síita muzulmán, illetve ugyancsak harminc százalék körüli a szunnita muszlimok aránya. Az etnikai és vallási sokszínűséggel, a felekezeti hatalommegosztásra alapuló kormány instabilitásával és a burjánzó korrupcióval magyarázzák elemzők azt, hogy megtörténhetett a keddi bejrúti robbanás. A főváros kikötőjében helytelenül tárolt, több mint 2700 tonna ammónium-nitrát berobbanása okozott hatalmas detonációt, amelynek következtében eddig közel 160-an vesztették életüket, több mint hatezren sérültek meg, s háromszázezerre becsülik azokat, akik a pusztítás következtében otthontalanná váltak.
A detonációt követően kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. Besara Butrosz ar-Raj emberiség elleni bűncselekménynek nevezte a robbanást.
Jelképes akasztás
Szombat éjjel tízezer ember gyűlt össze Bejrút belvárosában, ahol az általuk korruptnak, hanyagnak és alkalmatlannak tartott kormány és a politikai elit távozását követelték. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, lövések is eldördültek, s megostromoltak néhány kormányzati épületet, köztük a külügy-, az energetikai és a környezetvédelmi minisztériumot, illetve a libanoni bankszövetség székházát. Egy rendőr meghalt, több mint 170 ember sérült meg. A tiltakozók a politikai vezetők távozásának alternatívájaként a politikusok felakasztását helyezték kilátásba, aminek jeléül több jelképes akasztófát is felállítottak a tüntetések helyszínén, a Vértanúk terén. Vasárnap estére újabb utcai tiltakozásokat ígértek.
A szunnita muzulmán Haszan Diáb libanoni kormányfő szombaton előre hozott választások megtartását ígérte, ami szerinte az egyetlen megoldás a jelenlegi politikai válságból való kilábalásra. A kabinet hétfőn ül össze, hogy megvitassa ezt a lehetőséget.
– Én a változásra vágyó libanoniakkal vagyok – szögezte le Diáb, mondván, nem ő a felelős az ország hónapok óta tartó gazdasági és politikai válságáért.
A keresztény Michel Aun államfő azonban óva intett attól, hogy – a maronita keresztény közösség pátriárkája javaslatának megfelelően – nemzetközi vizsgálat induljon a történtek felderítésére, mondván, az felhígítaná az igazságot.
Segítséget nyújt a világ
A világ vezetői mindenesetre készen állnak arra, hogy anyagilag és orvosi felszerelésekkel, mentőcsapatok küldésével is megsegítsék Libanont, ahogy ez az elmúlt napokban bebizonyosodott. Vasárnap online donorkonferenciát is tartottak azzal a céllal, hogy helyreállítsák a robbanás következtében mintegy 15 milliárd dollárnyi (4400 milliárd forint) gazdasági kárt elszenvedett Bejrútot. – Mindenki segíteni akar – írta ki Twitter-oldalán Donald Trump amerikai elnök.
– A cél az, hogy gyorsan és hatékonyan cselekedjünk, s összehangoljuk a segélyezést, hogy a lehető leghatékonyabb módon jusson el a libanoni emberekhez – hangoztatta a konferenciát megnyitó beszédében Emmanuel Macron.
A francia elnök nemrég Bejrútban járva új politikai megállapodást szorgalmazott a libanoni vezetők között.
Elemzők emlékeztetnek: Libanon már a robbanás, illetve a koronavírus-járvány előtt is mély gazdasági válságba került, az ország gazdasága és a libanoni font értéke tavaly mélyrepülésbe kezdett, amelynek hatására októberben erőszakos tüntetések robbantak ki a korrupció és a tervezett adóemelések ellen. A kialakult politikai válság hatására mondott le az akkori miniszterelnöki, Szaad Haríri. Libanon államadósságának aránya az egyik legnagyobb a világon, a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 150 százaléka.
Súlyos bajban az ország
Az ENSZ ügynökségei szerint óriási kihívás előtt áll Libanon a bejrúti robbanás után. Számos háztartás maradt áram és víz nélkül, túlzsúfoltak a kórházak, a koronavírus-járványban megfertőzött emberek száma pedig erőteljes növekedésnek indult. Az elmúlt napokban a 300-at is megközelítette a naponta újonnan igazolt megbetegedések száma a mintegy 5,5 millió lakosú országban, miközben július nagy részében száz alatti volt ez a szám.
