Leváltották a kazah szenátus elnökét a posztjáról

Belső hatalmi harc is állhat annak a lépésnek a hátterében, hogy a regnáló elnök érdemei elismerése mellett elmozdította pozíciójából Dariga Nazarbajevát, az előző elnök lányát a szenátus elnöki posztjáról. A testület vezetése főként a hatalom utódlása miatt különösen fontos poszt, igaz, Kazahsztánban nincs sok tapasztalatuk ezen a téren.

Nurszultan, 2020. május 2. A kazah elnöki sajtószolgálat által közreadott, 2019. március 20-án Nurszultanban készített kép Kaszim-Zsomart Tokajev akkori új ideiglenes kazah elnökről (b) és Dariga Nazarbajeváról, Nurszultan Nazarbajev, az előző kazah elnök legidősebb lányáról, a szenátus új elnökéről. Tokajev államfő 2020. május 2-án rendeletet írt alá Nazarbajeva szenátusi mandátumának megszűnéséről. MTI/AP/Kazah elnöki sajtószolgálat Fotó: MTI/AP/Kazah elnöki sajtószolgálat

Az elnöki hivatal honlapján megjelenő üzenetben jelentette be Kászim-Zsohárt Tokajev államfő, hogy Dariga Nazarbajevát felmenti a szenátus elnöki posztja alól, megköszönve áldozatos munkáját. Sem indoklás nem fűződött a nyilatkozathoz, sem arról nem tudni, kap-e más megbízatást az előző elnök leánya.

Nurszultan Nazarbajev, a köztársaság első elnöke tavaly márciusban jelentette be, hogy távozik a posztjáról, s átadja a helyét annak a személynek, akinek az alkotmány szerint ilyenkor ideiglenesen át kell vennie a szerepét: a szenátus elnökének. Ez az elnök régi harcostársa és ki nem mondott kijelölt örököse, Tokajev volt, aki utána szeptemberben választásokon erősítette meg posztját. Ugyanezen választást követően véglegesítették Dariga Nazarbajeva szenátusi elnöki tisztségét, mégpedig az új elnök támogatásával. Elemzők már jóval korábban azt rebesgették, hogy az 57 éves hölgy lehet az ország következő elnöke, s a háttérben továbbra is nagyon befolyásos Nurszultan Nazarbajev így építi ki az utat a lányának.

Fotó: MTI/AP/Kazah elnöki sajtószolgálat

Erről azonban nagyon keveset tudni, minthogy Kazahsztánban nagyon figyelnek a stabilitásra, ráadásul eleddig egyetlen alkalommal történt hatalomátadás-átvétel a függetlenség kikiáltása, 1991. óta. Nurszultan Nazarbajev már a szovjet időkben párttitkárként vezette a Kazah SZSZK-t s lett az új ország első elnöke. Ezt követően az ország olyan vonalon haladt, amelyet az elnök fektetett le, a 28 éven át tartó irányítás pedig azt eredményezte, hogy az elnök személye megkerülhetetlenné vált. Bár az elmúlt években többször történtek kísérletek arra, hogy a hatalmat megosszák az elnökség és a parlament között, a folyamat lassan halad. Elemzők szerint egyelőre spekuláció minden, amit Nazarbajeva lemondatásával kapcsolatban lehet olvasni, a jövő héten sokat elmond majd, kit jelöl a posztra Tokajev, esetleg a szenátorok maguk egyetértenek-e majd vele vagy vitát kezdeményeznek.

A jelek nem azt mutatják, hogy Tokajev és elődje között hatalmi harc dúlna. Nurszultan Nazarbajev úgy távozott posztjáról, hogy megtartotta a nemzetbiztonsági bizottság elnöki pozícióját, és számos kérdésben vétójoga van, például a fontos tisztségviselők kinevezését is vele egyeztetve döntheti el az elnök. Az ugyanakkor nem zárható ki, hogy a rendkívül dörzsölt elnök asszony által hangoztatott vélemény, miszerint a parlament feladata a koronavírusjárvány hatásainak ellensúlyozása és szükséges az eddiginél nagyobb bevonásuk a politikai folyamatokba, visszatetszést keltett Tokajevben. Nazarbajeván az sem segített, hogy a brit hatóságok vizsgálatot indítottak ellene londoni ingatlanügyek miatt, amelyek a politikus szerint ugyan politikailag motiváltak és hamisak, ám nem zárható ki, hogy szabálytalanságok történtek részéről is.