Hatan is legyőznék Trumpot

Áttörést nem hozott, de új színfoltokkal szolgált a Magyar Nemzetnek nyilatkozó amerikai politológusprofesszor szerint az a tévévita, amelyen a február eleji első jelölőgyűlések és előválasztások előtt utoljára csaptak össze a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok. A következő hetekben minden bizonnyal a szenátusi impeachment-tárgyalások viszik a prímet a nyilvánosságban: az amerikai történelemben mindössze harmadszor folytatnak le ilyeneket hivatalban lévő elnökkel szemben. Legutóbb Bill Clintont faggatták a Lewinsky-ügyben, de megbuktatni őt sem tudták ellenfelei.

2020. 01. 15. 15:54
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ki tudja legyőzni novemberben Donald Trumpot? – hangzott el a kérdés a demokrata elnökjelölt-aspiránsok tévévitáján. Ennek helyszíne Iowa volt, az a közép-nyugati állam, ahol február elején megkezdődnek a nyárig tartó előválasztások a demokraták és a republikánusok elnökjelöltségéért. Míg az utóbbi pártban a megméretés csak formalitás – a hivatalban lévő elnökkel szemben indulóknak, köztük a magyar származású Zoltan Istvannak, nincs valós esélyük –, a demokrata oldalon most éleződik a küzdelem. A felmérések alapján a legnépszerűbb hat jelölt, Joe Biden volt alelnök, Bernie Sanders, Elizabeth Warren és Amy Klobuchar szenátorok, valamint Pete Buttigieg volt indianai polgármester és Tom Steyer milliárdos üzletember kapott meghívást a CNN hírtelevízió és egy iowai helyi lap, a Des Moines Register által szervezett pódiumvitára.

Az egyre sokszínűbb amerikai nagypolitikai paletta dacára kizárólag fehér bőrű aspiránsokról van szó. Miután Kamala Harris és Cory Booker szenátorok nemrég kiszálltak a versenyből, két színes politikussal lett szegényebb a mezőny, noha a kisebbségek a demokraták szavazóbázisának alapját adják. A pártban tartanak is attól, hogy novemberre nem sikerül elég széles választói rétegeket mozgósítani Trump ellenében. A mostani vitán a szokásos témákat – Trump elnöksége, egészségbiztosítási reform, éghajlatváltozás elleni küzdelem, stb. – az iráni konfliktus nyomán a külföldi amerikai szerepvállalás egészítette ki; a demokraták felelőtlennek tartják a Fehér Ház agresszív külpolitikáját.

– A vita ezúttal tompított szócsatának bizonyult a hat jelölt között. A vitázók akkor is inkább arra összpontosítottak, hogy Trumpot támadják, amikor az újságírók arra biztatták őket, valamelyik riválisukon találjanak fogást – mondta a Magyar Nemzetnek adott értékelésében Mitchell McKinney, a Missouri Egyetem politológusprofesszora, aki úgy látja, az este leginkább előre látható momentuma Bernie Sanders és Elizabeth Warren pengeváltása volt. Amikor utóbbit arról kérdezték, mit gondol Sanders korábbi nyilatkozatáról, miszerint női politikus nem nyerheti meg az elnökválasztást, ő nem támadta vissza – mint mondta – „Bernie barátját”, hanem számos példával bizonygatta, a nők igenis sikeresek a választásokon. De Sanders is legalább kétszer elmondta, 2016-ban Hillary Clinton hárommillió szavazattal többet kapott Trumpnál – igaz, mégis alulmaradt az elnökválasztáson.

– Az iráni feszültség, illetve annak nyomán, hogy Trump további amerikai csapatokat küld a közel-keleti térségbe, a demokraták számára fontosabbá vált az a kérdés, ki mennyire képes főparancsnokként szolgálni? Ebben a kérdésben ezúttal talán a legnagyobb nemzetközi és katonai tapasztalattal rendelkezők voltak a legerősebbek, mint Biden és Buttigieg – mondta McKinney. Előbbi Barack Obama helyetteseként és szenátorként is komoly nemzetközi tapasztalatot szerzett, utóbbi haditengerész hírszerző volt és afganisztáni veterán. A lapunknak nyilatkozó amerikai politológus szerint ez a vita nem hozott áttörést, a résztvevők a biztonságra játszottak, súlyosabb bakit nem vétettek. A – még a vita előtti – összesített országos felmérések szerint Biden támogatottsága 27, míg Sandersé 19, Warrené pedig 17 százalék. De Iowában kiegyenlítettebb a küzdelem: ott a szintén közép-nyugati Buttigieg is kétszámjegyű támogatottságot élvez. (De amerikai elnökké a legritkább esetben választanak egy volt középvárosi polgármestert.)

Mindeközben az amerikai közvélemény egyre inkább a Trump elleni közjogi felelősségre vonási eljárásra, az impeachmentre figyel. Ennek tárgyalása a jövő héten kezdődhet a szenátusban; az elnököt hatalommal való visszaéléssel és a kongresszusi vizsgálat hátráltatásával vádolják. Noha a demokratáknak vajmi kevés esélyük van rá, hogy megbuktassák Trumpot, a nyilvános impeachment-tárgyalások belesimulnak az (elő)választási kampányba.

Diákot lőttek le.

Kér embert vettek őrizetbe azt követően, hogy egy texasi középiskolában – egyelőre tisztázatlan okból és körülmények között – még kedden lelőttek egy 16 éves diákot. A mentők a helyszínen próbálták újjáéleszteni az áldozatot, majd kórházba vitték, de nem tudták megmenteni az életét. A lövöldözés Bellaire-ben Houston külvárosában történt, az iskola ma zárva tartott. Az Egyesült Államokban évente mintegy 30 ezer ember veszíti életét lőfegyver által, a problémára jobbára csak a számos halálos áldozatot követelő, illetve iskolai lövöldözések, valamint az ámokfutások hívják fel a figyelmet.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.