Megfegyelmezné Magyarországot a nemzetközi sajtó

Napokkal a csúcs után a média még mindig a magyarok és lengyelek vétójával foglalkozik.

A man takes a newspaper at a kiosk in central Madrid, Spain, December 21, 2015. REUTERS/Andrea Comas - RTX1ZL1G Fotó: © Andrea Comas / Reuters

A nemzetközi médiában még napokkal az uniós csúcs után is téma volt, hogy Magyarország és Lengyelország bejelentette, vétót emelnek az uniós költségvetés, valamint a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alap ellen, amennyiben azok a politikailag motivált jogállamisági feltételekhez kötik a forrásokat. A kommentárok többsége dühösen rontott neki Budapestnek és Varsónak, mások ugyanakkor már arra is rámutattak, az Európai Uniónak érdemes lenne a saját portáján is sepregetnie.

The New York Times

Ha Magyarországnak és Lengyelországnak sikerül a zsarolás, akkor más, Szlovéniához hasonló tagok követnék a példát, és a liberális demokrácia komoly veszélybe kerülne – írta elmarasztaló hangvételű véleménycikkében a The New York Times. A cikk szerint miután évek óta passzívan figyelték, hogy a magyar és lengyel nacionalista kormányok aláássák a demokratikus normákat, a jogállamisági megkötéssel az unió végül meghúzta a határt, bár Magyarország és Lengyelország ezt a költségvetés vétójával szégyentelenül megtorolta. A lap rámutatott, hogy Orbán Viktor és a varsói kormány cinikus reakciói jól példázzák, milyen messzire is tértek el valójában azoktól az alapelvektől, amelyeket az unióhoz való csatlakozásukkor elfogadtak. A cikk kiemelte, hogy gerinctelen módon a magyar és lengyel tisztviselők közös intézet létrehozásáról tárgyaltak, amely a „vélemények liberális ideológia általi elnyomását” vizsgálja majd. A cikk rámutatott, hogy az Európai Unió már régóta észrevette a két ország illiberális átalakulását, de a döntéshozatali rendszer eddig csaknem lehetetlenné tette a fellépést. Most, hogy végül találtak egy olyan eszközt, amely képes rákényszeríteni a tagokat a nyugati demokrácia alaptételeinek betartására, az uniónak világossá kell tennie, hogy készen áll a használatára – írta a cikk.

Newsweek

Az EU jelenleg a koronavírust igyekszik kihasználni, hogy kikényszerítse a lengyelországi és a magyarországi konzervatív kormányok egyetértését, veszélyeztetve ezzel az egész kontinens pénzügyi stabilitását – írta a Newsweek cikke. A cikk szerint a brüsszeli euro-föderalista konszenzus kétségkívül szilárd, de a lengyelek és a magyarok elhatározása is, hogy ne fenyegessék őket, így kudarcot vallott a leigázásukra tett kísérlet. A lap rámutatott, hogy az EU fenyegetőzése, miszerint létfontosságú pénzeszközöket tart vissza a szerződésekben sehol meg nem határozott követelmények alapján, azért esik közel a zsarolás fogalmához, mert valóban zsarolás. A cikk felteszi a kérdést, vajon mi akadályozza meg Brüsszelt abban, hogy a jövőben még több vádat találjon azok ellen, akik nem értenek egyet a politikájukkal. Európa jövője mint a szuverén nemzetállamok uniója – és nem a konzervatívok elleni büntető szervezet – két vezető kezében van – írta a Newsweek.

Frankfurter Rundschau

„Merkel egy romhalmaz előtt: Lengyelország és Magyarország teljesen blokkolják az EU-t – jön a „nukleáris opció?” – ezzel a címmel jelent meg kommentár a baloldali Frankfurter Rundschau honlapján. Egy uniós diplomata szerint az a cél, hogy tényszerűen beszéljenek Budapest és Varsó kritikájáról és megoldásokat keressenek, egyúttal egyértelművé tegyék, hogy a két ország „egyedül van”. Mark Rutte holland miniszterelnök elmondta, hogy a 27 tagországból legalább 24 nem akar az elért megoldástól visszalépni – Szlovénia nemrég szimpátiáját mutatta a két ország irányába. Az azonban, hogy a koronaalapot a két ország nélkül indítsák útnak, egyelőre nem vita tárgya. Rutte szerint ez egy „nukleáris opció” volna. A holland politikus, Hans van Baalen úgy nyilatkozott, a két országnak „nagy szüksége van az uniós pénzekre”, azonban igenis elképzelhető, hogy őket kihagyva osszák ki a pénzeket. Arra a kérdésre, opció-e számára, hogy Magyarországot és Lengyelországot szavazati jogaik elvételével fenyegesse, Merkel azt mondta: „Számomra a fenyegetés szó ebben a kontextusban nem létezik. Az a kötelességünk, hogy megpróbáljunk kiutat találni.”

Die Welt

A Die Welt vasárnapi számában dupla véleménycikk jelent meg arról, vajon az EU-nak keményebbnek kell-e lennie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Jennifer Wilton szerző szerint igen. Tizenhat évvel ezelőtt senki nem sejtette, hogy ma a lengyel és magyar kormányok, valamint Románia is azon dolgoznak majd, hogy átalakítsák jogrendszerüket, és nem csak kokettálni fognak az autoriter struktúrákkal. Magyarországon évek óta olyan törvényeket fogadnak el, amik korlátozzák az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média nagy része egy kormányzati alapítvány kontrollja alatt áll, a nem kedvelt tudósokat és NGO-kat pedig befeketítik. Brüsszel évek óta próbálja Magyarországot és Lengyelországot is figyelmeztetni, kérni, enyhén fenyegetni, de mindig ugyanaz történik: gyakorlatilag semmi. Az író szerint meg kell ismételni ahhoz, hogy az ember elhiggye: a két ország elutasítja, hogy az EU az alapértékek betartásához kösse a pénzeket, olyan értékekéhez, amikre csatlakozásukkor kötelezettséget vállaltak. Szerinte ezek az értékek tartják még össze az EU-t, így megvédésük a megosztás megakadályozását jelenti. Dirk Schümer szerző szerint az EU-nak nem kell keményebbnek lennie a két országgal szemben. Szerinte az EU a legrosszabb időpontot választotta arra, hogy megmentse a jogállamiságot Magyarországon és Lengyelországban. Miután az EU évekig nem jutott messzebb a fenyegető szavaknál Orbánnal és Kaczyńskivel szemben, most ideális lehetőséget ad azoknak a politikusoknak, akiknek hatalmi étvágyát kordában akarja tartani, hogy blokkolják a költségvetést és a koronaalapot. A Fidesz és a PiS ezzel most újra a brüsszeli önkényes intézkedések áldozatának mondhatja magát. A populisták ezzel sok egyetértésre találnak azokban a nemzetekben, amelyek önrendelkezését a szovjet uralom évtizedekig megalázta. Jelenleg az Európai Parlament a Budapest és Varsó féken tartása mögötti hajtóerő, azonban ezt illetően az embernek pártpolitikai érzése támad. Felvetődik ugyanis a kérdés, miért épp ez a két ország áll a bűnösök padján, Málta vagy Bulgária például miért nem? Más tagországok lehet, hogy azért tudnak megmenekülni, mert baloldali pártok vannak hatalmon, ügyesen összefonódva az EU-val, és ravaszabbul intézik szabályszegéseiket. A szerző szerint mielőtt Varsó és Budapest reformálják magukat, először Brüsszelnek kéne ugyanezt megtennie.

Die Zeit

A liberális Die Zeit honlapján Katarina Barley, az Európai Parlament alelnökének vendégkommentárja jelent meg, aki szerint az idő az EU oldalán áll. A blokád várható volt, a nagyköveti szinten adott nem után a videós csúcs sem hozott eredményt. Orbán Viktor úgy tűnik, ismét túszul ejtette az uniót. Hozzáállása leleplező: inkább visszatartja saját népétől a sürgősen szükséges koronasegítséget, mint hogy elfogadja, hogy az EU a jövőben az alapértékek betartásához akarja kötni a pénzeket. Barley szerint most bosszulja meg magát, hogy az Európai Néppárt ilyen sokáig tűrte Orbánt a sorai között, és tűri továbbra is. Orbán konzekvens alulbecsülése konzervatív oldalról megengedi neki, hogy évek óta az orránál fogva vezesse az EU-t. Mostanra az is világossá vált, hogy ez a fajta viselkedés ragályos, ha nem fékezik meg időben. Egyre több kormánynak tetszik meg az „illiberális demokrácia”. Fújni a jogállamiságra, de közben jóllakni az uniós pénzekből – eddig egy sikeres modell. Egyesek azt követelik, hogy a helyreállítási alapról államok közti szerződés szülessen, amiből a két ország kimaradna, Orbán zsarolási potenciálja pedig eltűnne, és a végén üres kézzel állna. Barley szerint azonban ez az egyik legrosszabb kiút, aminek egyik oka a lengyel és magyar népesség, hiszen nem szabad az embereket kormányaik hibáiért büntetni. Barley cikkével ellentmond az újság egyik szerzője, Alan Posener cikkének, aki az „euróimperializmus” ellen figyelmeztetett. Barley szerint ugyanis itt nem imperializmusról van szó, hiszen az EU-csatlakozással minden tagország kötelességet vállalt az EU értékei felé. Senki nem akar rákényszeríteni semmit a varsói és budapesti kormányokra. Sokkal inkább ők azok, akik le akarják nyomni azt, ami konszenzus mindenki más között – és ezzel az EU alapját akarják aláásni. Most a kormányfőkön, elsősorban Angela Merkelen áll, hogy ledolgozzák a nyáron elmulasztottakat. Azonban: a kormányfőknek egyértelműsíteniük kell Orbán előtt, hogy nem lesz változás a mechanizmus jogi szövegében. Azt is figyelembe kell venni, mennyire erősen támogatja az EU ezt a két országot. Ezen gazdasági tények ellenére Orbán mégis időre játszik. Abban bízik, hogy azok az országok, amelyeknek ugyanolyan sürgős a pénz, a végén meghajolnak és az ő oldalára állnak. A zsarolás már régóta része repertoárjának – és eddig működött is. Azt is fontos tudni, hogy a jogállamisági mechanizmushoz nem kell egyhangúság, tehát a Tanács erről gyorsan dönthet. Vagyis még ha Orbán továbbra is blokkolja a költségvetést, az új szabályok alkalmazhatók lennének egy vészhelyzeti költségvetés esetén is. Az Európai Bizottságnál ezt követően már csak a szükséges politikai akarat kell ahhoz, hogy konzekvensen használja az új eszközt. Első lépésként szankcionálhatná az Európai Bíróság által megállapított szerződésszegéseket, ami egyértelmű következmény lenne, és elvenné a zsarolási potenciált Orbántól és Morawieckitől. Főleg Magyarországon, ahol az Orbán-klán korrupciója széles körben ismert, ez a népesség számára is egyértelmű jele lenne annak, hogy az EU mostantól nem tűri el ezeket a körülményeket.

La Croix

Magyarország, Lengyelország és Szlovénia a múlt csütörtöki EU-csúcson ismertették érveiket a helyreállítási terv megvétózásának okairól – írta a liberális-keresztény La Croix. A nagyon erős feszültség ellenére ezúttal nem került sor komolyabb összetűzésre. Elsőként Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki ismertette vétójuk okait. Orbán Viktor pénteken elmondta, hogy nyitott a tárgyalásokra, miközben a tartalommal kapcsolatban hajthatatlan marad. De hozzátette, hogy a tárgyalások sikertelensége esetén meg tudja védeni a gazdaság élénkítését. „Brüsszel nélkül is fel tudunk venni hiteleket” – mondta a miniszterelnök. „A magyar gazdaság, 2008-tól eltérően, szilárd alapokra épül. Orbán Viktor objektív kritériumokat és jogorvoslati lehetőséget szeretne elérni. Magyarországnak vannak ezenkívül kevésbé formális kérései, például a 2018-ban indított 7-es cikkely szerinti eljárás megszüntetése. Franciaország végső megoldásként tekint arra, hogy továbbhaladnak a folyamattal Magyarország és Lengyelország nélkül. Orbán Viktor azonban nem akarja elveszíteni utolsó támogatóit az Európai Néppártból, köztük a Forza Italiát.

Il Giornale

Soros György visszatért, hogy az Európai Unió jövőjéről szóljon – írta az Ilgiornale.it. A liberális pénzember, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója a Sole24Ore által közzétett interjújában Magyarország és Lengyelország helyreállítási alapra vonatkozó uniós vétóját „két elkövető kétségbeesett lépéseként” határozza meg, mellyel esküdt ellenségeire, Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és Jarosław Kaczyńskira utalt. A magyar származású pénzember hangsúlyozta, hogy „bár a két ország az alapok legnagyobb haszonélvezői, kormányaik ellenzik a jogállamiság tiszteletben tartásának feltételességét, amelyet az EU az Európai Parlament kérésére fogadott el. „A jogállamiság szembeszökő megsértésének tudatában nem akarják megfizetni a következményeket”. Az iparmágnás így folytatta nyilatkozatát Orbán ellen: szerinte a miniszterelnök Magyarországon „kifinomult kleptokratikus rendszert hozott létre azzal a céllal, hogy erőforrásokat lopjon el az országból”. Orbán szerinte kihasználja a koronavírus új hullámát, hogy módosítsa az alkotmányt és a választási törvényt, hogy egy életre megszilárdítsa miniszerelnöki pozícióját. Soros György, az ultraprogresszív „nyitott társadalom” hirdetője szerint a két ország számára a jogállamiság a személyes és politikai korrupció határát jelenti. A liberális iparmágnás úgy vélekedik, az EU-nak nem szabad kompromisszumot kötnie Orbán Viktorral, teljes konfrontációra kell törekednie. A cikk a továbbiakban leírta a vétó után kialakult helyzetet, és hogy Brüsszel nem akar meghátrálni, valamint felidézte a Soros CEU-egyetemét is érintő felsőoktatási törvényt.

El País

Az El País nemzetközi politikáról szóló rovatában Xavier Vidal-Folch közölt véleménycikket arról, milyen módszerekkel lehet meggyőzni az illiberálisokat. A szerző szerint ugyanis az illiberálisok (vagyis Lengyelország, Magyarország és érintőlegesen Szlovénia) költségvetési vétója visszafordítható. Egy dologra van ehhez szükség: a politikai szándékra ahhoz, hogy elszigeteljék azokat a free ridereket, akik elsüllyesztik a hajót és megsértik a hajózási szabályokat. Emellett meg kell győzni ezen országok lakosságát arról, hogy túl sokba kerül nekik a költségvetés és a helyreállítási alap megvétózása akkor, ha cserébe elesnek az uniós támogatásoktól. A meggyőzés módjaira a szerző három módszert sorolt fel. Egyrészt a pedagógiát, mellyel az EU emlékezteti az illiberálisokat arra, hogy az unió a liberális demokratikus értékek, elvek és célok klubja. Másrészt azzal, hogy az Európai Néppárt nyomást gyakorol az autokrata Orbán Viktorra az elszigetelésével, sőt, a kizárásával. Harmadrészt azzal, hogy a többség nem enged az álláspontjából: a keleti állampolgárok kizárólag a demokratikus norma betartása révén részesülhetnek uniós támogatásban. A meggyőzés az egyik út, a másik az „atombomba”, vagyis az illiberálisok magukra hagyása, úgymond „brexitelése”.