Újabb volt francia miniszterelnök ügyében döntött a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia bíróság (CJR): mégsem ítélték el Édouard Balladur korábbi jobboldali kormányfőt az 1995-ös elnökválasztási kampányának törvénytelen finanszírozása miatt indított perben. Két év felfüggesztett börtönbüntetést és százezer eurós pénzbírságot kapott azonban François Léotard, a volt miniszterelnök védelmi minisztere, akit azzal vádoltak, hogy szintén részt vett a francia sajtóban Karacsi-ügy néven elhíresült botrányban. A két politikus nem jelent meg a csütörtökön tartott tárgyaláson, így részvételük nélkül mondta ki a bíróság az ítéletet. Léotard feltehetőleg fellebbez az ítélet ellen.
– Huszonöt év után végre kimondatott, hogy Édouard Balladur ártatlan
– ismertette a bíróság döntését a politikus ügyvédje, Félix de Belloy.
Édouard Balladur (bal oldalon) 1993 és 1995 között töltötte be Franciaország miniszterelnöki posztját. Fotó: Reuters/Charles Platiau
Az ügyészség vádja szerint a 91 éves volt kormányfő védelmi miniszterének közreműködésével a Franciaország és Pakisztán, valamint Franciaország és Szaúd-Arábia közötti tengeralattjáró-eladási megállapodásokból származó kenőpénzeket törvénytelen módon fordított az 1995-ös elnökválasztási kampányára. A szerződések biztosítása érdekében állítólag nagy összegű jutalékokat fizettek pakisztáni politikusoknak, valamint nemzetközi közvetítőknek. A jutalékok kifizetése ekkoriban nem volt törvényellenes, azonban Balladur 1995-ös sikertelen elnökválasztási kampánya után valaki 10,25 millió frankot (másfél millió euró) fizetett be a politikus elnökválasztási kampányszámlájára. A volt kormányfő azt mondta, hogy ez a pénz támogatói adományaiból és különböző áruértékesítési üzletekből származik, az ügyészség azonban megállapította: a pénzt Svájcban helyezte a számlára Ziad Takieddine libanoni–francia üzletember. A hatóságok még február elején egy év felfüggesztett szabadságvesztés és ötvenezer eurós bírság kiszabását kérték a volt kormányfőre a CJR-től. A bíróság szerint viszont nincs arra utaló jel, hogy a pénz pontosan honnan származik, mi több, arra sincs bizonyíték, hogy a politikusoknak juttatott kenőpénzekről tudott a szerződéseket aláíró akkori miniszterelnök.
– Teljesen szabad a lelkiismeretem
– szögezte le korábban a volt miniszterelnök kihallgatása során. Balladur 1993 és 1995 között töltötte be Franciaország miniszterelnöki posztját, majd az 1995-ös választásokon is indult, azonban sikertelenül, ugyanis a szavazatoknak csupán 18,5 százalékát tudta megszerezni.
Affaire Karachi: Édouard Balladur et François Léotard bientôt fixés sur leur sort https://t.co/v5FFPUO1Hx pic.twitter.com/Igau7waa0W
— RFI (@RFI) March 4, 2021
A pakisztáni fegyverszerződések ügye akkor vált kínossá, amikor felmerült a gyanú, hogy Karacsiban azért hajtottak végre 2002 májusában pokolgépes merényletet a tengeralattjárók építésén dolgozó francia mérnökök ellen, mert Jacques Chirac akkori államfő leállította a riválisa, Balladur által még miniszterelnökként letárgyalt jutalékok kifizetését. A merényletben 15-en, köztük 11 francia állampolgár vesztette életét. Az ő családtagjaik feljelentése nyomán indult vizsgálat korrupció gyanújával. Tavaly nyáron már több ítélet is született Párizsban a Karacsi-üggyel kapcsolatban. A líbiai–francia üzletember neve egyébként más bírósági ügyekben is szerepel, többek közt a néhány nappal ezelőtt elítélt Nicolas Sarkozy volt francia államfővel is kapcsolatba hozták.
Néhány nappal ezelőtt Nicolas Sarkozy volt francia államfőt ítélte egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre a párizsi bíróság, bár sajtóértesülések szerint a politikus fellebbezni fog. A 66 éves volt elnököt és ügyvédjét, Thierry Herzogot azzal vádolták, hogy korábban meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót, Gilbert Azibertet információkét cserébe. Sarkozy telefonját még 2014 elején hallgatták le a hatóságok, ekkor derült ki, hogy Gilbert Azibert bíró egy másik – az úgynevezett Bettencourt-ügy – nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét. Sarkozy arról is információkhoz akart jutni, hogy az ellene folyó ügyekben milyen döntések várhatók. A kiszivárogtatott adatokért cserébe a politikus állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak, aki végül ezt nem kapta meg: Sarkozy tudomására jutott, hogy lehallgatják, így az utolsó pillanatban meggondolta magát.
