James Morris, aki 2010-től egészen a múlt hétig a Munkáspárt elnökének, Ed Milibandnek dolgozott, azt mondta, hogy a párt belső kutatásai és a nyilvános felmérések között volt egy nagy különbség. „A közvélemény-kutatásaink során elsősorban nem a szavazási szándékot kérdeztük, azt kértük, hogy a válaszadók gondoljanak az országra, a gazdaságra, a főbb ügyekre, a pártokra, a vezetőkre. Úgy gondoltuk, hogy ezzel közelebb hozzuk őket a szavazóhelyiségek hangulatához.” Hozzátette: ez a típusú felmérés sokkal kevesebb bizonytalan szavazatot eredményezett – általában feleannyit, mint a nyílt közvélemény-kutatásoké.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője az előzetes felmérések és végső eredmény közötti eltérést két okban határozta meg az MTI-nek:
Fodor Csaba rámutatott, a bizonytalansági tényező mindig ott van a választás előtt készült kutatásokban. Ráadásul rontja a pontosság esélyét, hogy az egyesült királysági választási rendszerben csak egyéni körzetekben szavazhatnak. Emellett fontos tényező az is, hogy a nagy pártok politikai taktikáját befolyásolják az előzetes elemzések.
Ezt erősíti meg James Morris is:
Jogos az a nézet, hogy a közvélemény-kutatás tévedett a választást illetően, és ez a hiba nagy hatással volt a kampány elemzésére.
