Minden út a brexithez vezet

A brit kormány szabadkereskedelmi kapcsolatrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után, és törvényt alkot az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak biztosításáról, jelentette az MTI. Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kormányának új programját II. Erzsébet királynő ismertette a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában.

Erzsébet királynő és Károly herceg érkezik a Westminster-palotába Fotó: Reuters

Az uralkodó által felolvasott, 26 pontból álló törvényalkotási és cselekvési programnak nem a brexit, hanem elsősorban a bűnüldözés hatékonyságának javítása, az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztése és a környezetvédelem állt a középpontjában. A tervezet ismertetése azonban a brexithez kötődő pontokkal kezdődött, és első mondata szerint a kormánynak mindig is elsődleges fontosságú célkitűzése volt az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból a brexit október 31-i határnapján.

Erzsébet királynő és Károly herceg érkezik a Westminster-palotába
Fotó: Reuters

A tervezet szerint a majdani új brit bevándorlási törvény véget vet az EU-n belüli szabad mozgást előíró alapelv nagy-britanniai alkalmazásának. A brit kormány azonban változatlanul elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok, „akik oly sok mindennel járultak hozzá” az ország életéhez, a brexit után is megőrizhessék tartózkodási jogosultságaikat.

A brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért – vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

A tárca legfrissebb, múlt szerdán ismertetett statisztikája szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő 3,2 millió állampolgára közül szeptember végéig 1,86 millióan tették meg. A magyarok közül 53 600-an kértek tartós letelepedési engedélyt a múlt hónap végéig. Hilary Benn, az alsóház brexitügyi bizottságának elnöke a programismertetés után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy szinte elkerülhetetlennek tűnik számára a kilépés újbóli halasztása.

Hilary Benn volt a kezdeményezője annak a szeptemberben elfogadott törvénynek, amelynek alapján ha október 19-ig, vagyis szombatig a brit törvényhozás nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli brexithez sem, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal. Johnson az utóbbi hetekben többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó, és a brit EU-tagság október 31-én mindenképpen megszűnik, akár megállapodással, akár anélkül.

A kormányprogramban szerepelt a szigorúbb büntetési tételek bevezetése, reflektálva az országban növekvő bűnözésre. Az erőszakos bűnelkövetők börtönéveik kétharmadának letöltését követően kerülhetnének feltételesen szabadlábra, szemben az eddigi felével. Növelnék a legfeljebb hat hónapos börtönbüntetést azon külföldieket érintően, akiket kiutasítottak az országból, de illegálisan visszatértek, s újra bűncselekményt követtek el. A kormányprogram bemutatása az ellenzék szerint egyszerű kampányfogás, mivel Johnsonnak nincs többsége a parlamentben, így feltehetően új választásra fog kényszerülni, s most annyit ért el, hogy a királynő mondta el a soha meg nem valósuló konzervatív terveket.

Félelmetes személyi

Egy javaslat szerint a választóknak a jövőben fényképes igazolvánnyal kellene bizonyítaniuk személyazonosságukat. Ez teljesen idegen Nagy-Britanniától, a beszédet követően bírálták is az ellenzék soraiból a kormányt, mondván, a javaslat sérti a szavazók jogait, és ha bevezetik, azzal több tízezer ember veszítheti el jogát arra, hogy véleményt nyilvánítson a politikai folyamatokról az urnáknál.