Minél több migránst akar a német baloldal

Öt év telt el azóta, hogy Németország több mint egymillió bevándorló előtt nyitott ajtót, ám a német baloldal most szívesen átvenné a Moria migránstáborban élő, több mint tízezer menedékkérőt. A keresztény uniópártokat viszont megosztja a kérdés.

Illegális bevándorlók menekülnek a görögországi Leszbosz szigetén fekvõ Moria migránstáborból, ahol újra tûz ütött ki 2020. szeptember 9-én. A 2800 személyesre tervezett Moria táborban, ahol 12 600 ember tartózkodott, rendszeresek voltak a rendbontások, miután a létesítményt koronavírus-fertõzés miatt karantén alá helyezték. A görög hatóságok szerint a tábor lakói gyújtogattak a koronavírus terjedésétõl tartva és az elrendelt karantén elleni tiltakozásul. Fotó: Pétrosz Jannakurisz Forrás: MTI/AP/

Miközben a görögországi Moria migránstábor újjáépítése már folyamatban van, a lakhatásukat elveszített menedékkérőkről továbbra is heves belpolitikai vita zajlik Németországban. A szociáldemokraták és a Zöldek ugyanis keveslik a német belügyminisztérium felajánlását, és a 150 kiskorú migráns sokszorosát költöztetnék Németországba – írta tegnap a német Der Spiegel. Idézték Saskia Eskent, a német szociáldemokraták társelnökét, aki egy hétvégi lapinterjúban egyenesen azt közölte: Berlinnek kell vezetnie az utat menekültügyben, így akár a többi EU-állam megítélésétől függetlenül is dönthetne arról, hogy további bevándorlókat fogad be a saját területére. Ettől csak kissé tért el a német Zöldek Bundestag-beli frakcióvezetőjének, Katrin Göring-Eckardtnak a nyilatkozata, aki az arra hajlandó EU-államokkal egyetértésben telepítené át mielőbb a fedélnélkülieket. Göring-Eckardt sem gondolkozik kicsiben:

a politikusasszony az összes Leszboszon tengődő, tehát több mint tízezer migráns előtt nyitná meg a kapukat.

Leszbosz sziget, 2020. szeptember 10.
Illegális bevándorlók menekülnek a görögországi Leszbosz szigetén fekvõ Moria migránstáborból, ahol újra tûz ütött ki 2020. szeptember 9-én. A 2800 személyesre tervezett Moria táborban, ahol 12 600 ember tartózkodott, rendszeresek voltak a rendbontások, miután a létesítményt koronavírus-fertõzés miatt karantén alá helyezték. A görög hatóságok szerint a tábor lakói gyújtogattak a koronavírus terjedésétõl tartva és az elrendelt karantén elleni tiltakozásul.
MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

A keresztény uniópártokat ismét megosztja a menekültkérdés

Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter az EU német elnökségének színeiben beszélt arról még múlt pénteken, hogy addig összesen kilenc tagállam jelezte: hajlandó a leégett táborban élő, összesen négyszáz kiskorú befogadására. Közülük 100-150 gyermeket Németország, illetve Franciaország venne át, tehát a többi EU-országra „mindössze” pár tucat menedékkérő jutna. Hiába a német nagyvonalúság, Seehofer felajánlását azóta nemcsak a baloldal bírálta, hanem saját szövetségeseitől, a keresztény uniópártok (CDU/CSU) berkeiből is kapott hideget-meleget. Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának CDU-s elnöke például ötezerre becsülte a rögtön áttelepítendő migránsok számát – szerinte ezzel ugyanis már tehermentesíteni lehetne a görögöket. Röttgen nem feltétlenül nyerte el párttársainak a tetszését kijelentésével, miszerint kereszténydemokrataként kötelesség mielőbbi segítséget nyújtani. Pár napja Lucia Puttrich, Hessen tartomány EU-ügyi minisztere mondta ki, hogy az áthelyezéssel a német hatóságok sok esetben bizony az erőszakot jutalmaznák.

A befogadás kérdése öt évvel az után vált ismét aktuálissá Németországban, hogy

2015-ben több mint egymillió menedékkérő előtt nyitották meg a határokat, engedelmeskedve Angela Merkel kancellár „wir schaffen das” mondatának.

Merkelt legutóbb pár hete egy sajtókonferencián kérdezték a szlogenről, itt bevallotta, hogy a 2015-ös szavai valóban „önálló életre keltek”. Az elmondása szerint utolsó ciklusát töltő kancellár ugyanakkor nem bánta meg a határnyitást, szerinte az eltelt öt év alatt ugyanis sokak munkájának köszönhetően, rengeteget sikerült elérni. Épp Moriával kapcsolatosan nemrég mégis visszatáncolt – mint mondta, a görög helyzet az európai migrációs politika 2015 óta fennálló, összes problémáját vegyíti.