Nekimentek a rendőröknek a hitelezők követeléseit elutasítók

Forró napjuk volt a görögöknek, Cipraszék nagyot kértek, az eurózóna pedig úgy döntött, mégsem csődölteti be őket.

Hitelminősítők ugyanakkor a múlt héten azt közölték, hogy ők nem tekintik csődeseménynek, ha Görögország nem fizet az IMF-nek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít, a hivatalos, államközi hitelek késedelembe esése nem.

A Görögország rendelkezésére bocsátott második mentőprogram kedden véget ért, meghosszabbítását az eurózóna pénzügyminiszterei kedd este végleg elutasították, miután hónapokon át nem sikerült megállapodni Athénnal a cserébe meghozandó reformintézkedésekről. Ennek kifutásával Görögországnak új megállapodást kellene kötnie, új feltételekkel, a második programban lehívható összeghez immár nem tud hozzáférni.

Athén számára döntő fontosságú, hogy július 20-án nagyjából 3,5 milliárd eurót kell fizetnie az Európai Központi Banknak lejáró államkötvényekért. Ha ezt elmulasztja, az EKB aligha folytathatja a görög bankrendszer likviditásának fenntartását az úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson (ELA) keresztül, amelyet csak fizetőképes feleknek nyújthat. Ebben az esetben a hétfő óta zárva lévő görög bankok csak úgy tudnának újra kinyitni, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilépne az eurózónából.

A pénteken közzétett görög felmérések szerint fej fej mellett állnak az „igen” és a „nem” feltételezett hívei, alig két nappal azelőtt, hogy a görögök vasárnap népszavazáson nyilváníthatják ki véleményüket arról, támogatják-e vagy sem a hitelezőkkel való megállapodást.

A népszavazáson meglehetősen bonyolult kérdést tesznek fel a szavazópolgároknak. A kérdés így hangzik: „El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?” A szavazócédulán ezt követően kifejtik, hogy a terv két részből áll, és feltüntetik a terv két fejezetének címét. Az első a Reformok a folyamatban lévő programok lezárására és azon túl címet viseli, a másodiknak Az adósságok fenntarthatóságának előzetes elemzése a címe. A szavazóknak „nem” és „igen” között kell választaniuk. A két lehetőség közül a „nem” válasz szerepel az első helyen.

A görög rendőrség hanggránátokkal oszlatott fel délután egy kisebb tüntetést Athén belvárosában. A rendőrök egy csoport felvonulóval csaptak össze, akik arra buzdítottak, hogy a görög választók utasítsák el a vasárnapi népszavazáson a nemzetközi hitelezők feltételeit. A dulakodásban az első jelentések szerint csak néhány tucat tiltakozó vett részt, de közülük sokan fekete ruhát és bukósisakot viseltek. A brit hírügynökség szerint a rend hamar helyreállt.

A legújabb londoni befektetői felmérés tanúsága szerint az intézményi befektetők többsége még mindig derűlátó a hitelezők reformigényeiről kiírt hétvégi görögországi népszavazás kimenetelével és várható piaci következményeivel kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays 1244 intézményi ügyfelét vonta be gyorsfelmérésébe. A ház által pénteken ismertetett eredmények szerint a megkérdezett befektetési társaságok 66 százaléka várja azt, hogy a görög választók a vasárnapi referendumon igent mondanak a hitelezők legutóbbi reformjavaslataira.