„Megerősíthetem, hogy nem érkezett meg az az 1,2 milliárd SDR-es törlesztés, amely a mai napon volt esedékes Görögország részéről az IMF felé. Tájékoztattuk a végrehajtó bizottságot arról, hogy Görögország hátralékba került, és csak akkor juthat IMF-finanszírozáshoz, ha rendezte a hátralékot” – írta Gerry Rice, az IMF szóvivője helyi idő szerint kedden este Washingtonban kiadott közleményében.
Ez az első eset az IMF 70 éves története során, hogy egy fejlett gazdaság nem tudta törleszteni tartozását a valutaalapnak. A legutóbbi ország, amely nem volt képes határidőre fizetni az IMF-nek, Zimbabwe volt 2001-ben. Korábban többek között Szudán, a tálibok uralma idején Afganisztán, valamint Haiti jelentett csődöt a valutaalap felé.
A görög törlesztés elmaradása nem jelent meglepetést, miután korábban az athéni kormány egyértelművé tette, hogy külső segítség nélkül nem lesz pénze kifizetni tartozását. Megfigyelők biztosra vették a fizetés elmaradását azután, hogy megszakadtak a hitelezők és Görögország tárgyalásai, így az országnak nincs honnan előteremtenie a szükséges összeget.
A ProRata intézet szerdán publikált adatai szerint a görögök 54 százaléka voksolna nemmel a vasárnapi népszavazáson, és csak 33 százalékuk támogatná a hitelezőkkel való megegyezést – írja a Reuters.
Azonban ha a megkérdezetteket két részre osztjuk annak alapján, hogy a kormány vasárnapi döntése – vagyis a tőkekorlátozás bevezetése és a bankok zárva tartása – előtt vagy után válaszoltak, már azt tapasztalhatjuk, hogy korábban 57-30 volt a nemek és igenek aránya, később ez 46-37-re módosult.
Ennek a tárgyalássorozatnak effektíve vége, ezek már csak elkeseredett kísérletek – így kommentálta a Lánchíd Rádiónak Pogátsa Zoltán közgazdász azt, hogy Görögország tegnap új javaslatot nyújtott be, amely közelebb áll a hitelezők igényeihez. A közgazdász szerint már nincs nagyon esély arra, hogy megállapodjanak a felek, így Görögország az államcsőd felé halad.
Pogátsa Zoltán szerint ha a görögök az eurózónában maradnak és a megszorítások politikáját folytatják, abból semmi jó nem fog kisülni. Ha újra be kell vezetni a drachmát, akkor az ugrás lenne a sötétségbe, amiből még katasztrófa is lehet. Ebben az esetben azonban meglenne az esélye annak, hogy a megszorításokon túllépő, befektető típusú politikával Görögország túltegye magát a problémáin. „Volt már példa rá, hogy más országok ezt csinálták” – tette hozzá a szakember.