„Megerősíthetem, hogy nem érkezett meg az az 1,2 milliárd SDR-es törlesztés, amely a mai napon volt esedékes Görögország részéről az IMF felé. Tájékoztattuk a végrehajtó bizottságot arról, hogy Görögország hátralékba került, és csak akkor juthat IMF-finanszírozáshoz, ha rendezte a hátralékot” – írta Gerry Rice, az IMF szóvivője helyi idő szerint kedden este Washingtonban kiadott közleményében.
Ez az első eset az IMF 70 éves története során, hogy egy fejlett gazdaság nem tudta törleszteni tartozását a valutaalapnak. A legutóbbi ország, amely nem volt képes határidőre fizetni az IMF-nek, Zimbabwe volt 2001-ben. Korábban többek között Szudán, a tálibok uralma idején Afganisztán, valamint Haiti jelentett csődöt a valutaalap felé.
A görög törlesztés elmaradása nem jelent meglepetést, miután korábban az athéni kormány egyértelművé tette, hogy külső segítség nélkül nem lesz pénze kifizetni tartozását. Megfigyelők biztosra vették a fizetés elmaradását azután, hogy megszakadtak a hitelezők és Görögország tárgyalásai, így az országnak nincs honnan előteremtenie a szükséges összeget.
A ProRata intézet szerdán publikált adatai szerint a görögök 54 százaléka voksolna nemmel a vasárnapi népszavazáson, és csak 33 százalékuk támogatná a hitelezőkkel való megegyezést – írja a Reuters.
Azonban ha a megkérdezetteket két részre osztjuk annak alapján, hogy a kormány vasárnapi döntése – vagyis a tőkekorlátozás bevezetése és a bankok zárva tartása – előtt vagy után válaszoltak, már azt tapasztalhatjuk, hogy korábban 57-30 volt a nemek és igenek aránya, később ez 46-37-re módosult.
Ennek a tárgyalássorozatnak effektíve vége, ezek már csak elkeseredett kísérletek – így kommentálta a Lánchíd Rádiónak Pogátsa Zoltán közgazdász azt, hogy Görögország tegnap új javaslatot nyújtott be, amely közelebb áll a hitelezők igényeihez. A közgazdász szerint már nincs nagyon esély arra, hogy megállapodjanak a felek, így Görögország az államcsőd felé halad.
Pogátsa Zoltán szerint ha a görögök az eurózónában maradnak és a megszorítások politikáját folytatják, abból semmi jó nem fog kisülni. Ha újra be kell vezetni a drachmát, akkor az ugrás lenne a sötétségbe, amiből még katasztrófa is lehet. Ebben az esetben azonban meglenne az esélye annak, hogy a megszorításokon túllépő, befektető típusú politikával Görögország túltegye magát a problémáin. „Volt már példa rá, hogy más országok ezt csinálták” – tette hozzá a szakember.
Jogi értelemben vett államcsődre nem, elhúzódó válságra azonban számít Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki erről az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában beszélt.
Akár Athén, akár valamely hitelezője bejelenthetné a csődöt, de ha ez megtörténik, akkor az a leírások miatt Görögország hitelezőinek 240 milliárd euró azonnali veszteséget jelentene, miközben a görög államnak megkönnyebbülés volna – mondta. A szakember szerint a visszafizethetetlen mértékű hitelek és adósságszolgálat nélkül zökkenőmentes lenne az állam működése, hiszen Görögország az elmúlt években elérte, hogy kiadásait fedezzék a bevételek.
Lentner Csaba szerint „Görögországot nem hagyják csődbe menni”, hiszen az ország – szemben Argentínával – euróövezeti tagként „csapatban játszik”, ezért a felek majd „élnek egymás mellett és minden megy a végtelenségig tovább”. Megjegyezte, hogy Görögországot – amely korábban már hétszer ment csődbe – az hozta a mostani helyzetbe, hogy az Európai Központi Bank és az IMF túlhitelezte.
A görög kormány elrendelte mintegy ezer bankfiók kinyitását az országban, hogy a bankkártyával jellemzően nem rendelkező nyugdíjasok legfeljebb 120 eurót felvehessenek a nyugdíjukból. Görögországban egyébként július 6-ig kötelezően zárva tartanak a bankok a görög adósságválság miatt.
Hat órával, szerda délután fél hatra halasztották el az Eurócsoport, az euróövezeti pénzügyminiszterek telefonkonferenciáját.
Az Eurócsoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter szóvivője csak annyit közölt, hogy a döntés „több pénzügyminiszter kívánságára” született.
A kínai külügyminisztérium szóvivője közölte: bíznak abban, hogy a hitelezők tovább tárgyalnak Görögországgal, hogy mielőbb megegyezés szülessen a felek között.
Kiemelte: álláspontjuk szerint Görögországnak továbbra is az euróövezetben kell maradnia, mert valamennyi félnek ez az érdeke.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter reméli, hogy még a külföldi hitelezők által megajánlott segélycsomagról kiírt népszavazás előtt megszületik a megállapodás Görögország és a hitelezők között.
„Az a cél, hogy megegyezzünk még a (vasárnapi) referendum előtt, ha lehetséges” – mondta szerdán a tárcavezető az RTL francia kereskedelmi rádióban néhány órával a Eurogroup, az euróövezeti pénzügyminiszterek telefonkonferenciája előtt, amelyen egy új, ezúttal 2010 óta már a harmadik segélycsomagot fogják tárgyalni annak érdekében, hogy Görögország ne sodródjon ki az euróövezetből.
„A megállapodás lehetősége létezik, ez már valami” – vélte Sapin. A pénzügyminiszter cáfolta azt a feltételezést, hogy a népszavazás elkerülése a cél, de azt elismerte, hogy a nem győzelme „azt a kockázatot hordozza magában, hogy Görögország kisodródik az euróövezetből”.
Az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni – jelentette ki a Bundestag szerdai rendkívüli ülésén Angela Merkel kancellár.
„Az ajtó mindig is nyitva volt, és nyitva is marad a tárgyalások előtt, de az újabb tárgyalásokkal meg kell várni a vasárnapi népszavazást” – hangsúlyozta kormánya álláspontját ismertetve a kancellár, utalva arra is, hogy egy esetleges újabb segélyprogramról szóló tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen a német parlament alsóházának jóváhagyása.
„Nem tehetünk mást, minthogy nyugalommal várunk, Európa elég erős” – fogalmazott Merkel.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy a görögök joga a vasárnapi referendum megtartása, az euróövezet többi 18 tagjának viszont joga van arra, hogy „arányos” választ adjanak.
A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – közölte szerdán az alap.
Az eurózóna mentőalapjaként létrehozott EFSF tudatta azt is, hogy ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít.
Az EFSF vezérigazgatója erről még szerdán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, és a három lehetséges lépés közül javaslatot tesz majd valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy pedig elhalasztják a döntést.
Korábban az IMF jelezte: addig nem ad több pénzt a görögöknek, amíg nem rendezik a mostani tartozást. Korábban megírtuk, hogy a görögök ragaszkodnak a már bejelentett vasárnapi népszavazáshoz, aminek visszavonása is alkotmányellenes lenne. Berlin a referendum megtartásáig nem is kíván tárgyalni, míg az eurózóna tagjai nemet mondtak a görögök szándékára, az IMF-et kihagyó újabb kétéves mentőprogramra. Az eurócsoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem éjfél előtt arról nyilatkozott, hogy még mindig lehetséges egy harmadik mentőcsomag, de ennek elindítása időbe telhet. Kedden este az osztrák jegybankelnök, Ewald Nowotny arról beszélt: szerinte nem jelent rögtön államcsődöt, ha Athén nem fizet időben, és ez tulajdonképpen nem több egy kis csúszásnál.
