Népszavazás nyomán: Madridot is megingathatja a katalánok pere

Tegnap, kedden a legfelsőbb bíróság épületé­ben készült fényképek borították el a spanyol sajtót, több mint egy év várakozás után ugyanis megkezdődött a katalán függetlenségi politikusok pere. A 2017-es népszavazás megtartása miatt indult bírósági eljárás megosztja az országot. A barcelonai vezetés „politikai pernek”, a jobboldal függetlenségi puccsnak nevezi a történteket, a baloldal szerint nem ez az útja a kérdés rendezésének, a kormányfő pedig kínlódva vonogatja a vállát.

Dönteni nem bűncselekmény – hirdetik a bíróság előtt tüntetők Fotó: Reuters

Nem létezik olyan nemzetközi vagy uniós törvény, amely megtiltaná egy régió elszakadását. Az önmeghatározás a béke szinonimája, nem a háborúé – fogalmazott a már-már sztárrá váló védőügyvéd, Andreu Van den Eynde.

Sokak szerint a mostani tárgyalás nem más, mint a spanyol demokrácia tesztje, ugyanis most dőlhet el, hogy a legfelsőbb bíróság mennyire húz a madridi vezetéshez. A több mint egy éve letartóztatásban lévő tizenkét politikus, illetve civil szervezeti vezető optimistán indult a bíróság felé. Szerintük a két hónaposra tervezett per egy lehetőség arra, hogy megmutassák a világnak, nem követtek el semmi törvénybe ütközőt.

Dönteni nem bűncselekmény – hirdetik a bíróság előtt tüntetők
Fotó: Reuters

– Most látható lesz Spanyolország igazi arca: az emberi jogok megsértése, illetve a szabadság és a bírósági pártatlanság hiánya – mondta az egyik vádlott, Jordi Cuixart.

A baloldali pártok a volt vezetésre, Mariano Rajoy jobboldali kormányára mutogatnak, amely „hagyta idáig fajulni a helyzetet”. Abban ugyanis az ország nagy része egyetért, hogy a függetlenség kérdését nem kellett volna a bíróságra hárítani. A volt kormány azonban – Spanyolország egységének alkotmányba foglalt egységére hivatkozva – hallani sem akart a tárgyalásról. De a jelenlegi elnök, Pedro Sánchez sincs könnyebb helyzetben.

Ő engedékenyebb hangot ütött meg, és kerekasztal-tárgyalásra hívta a szeparatistákat, de sokan ezért árulónak bélyegezték. A szélsőjobboldali Vox vezetője, Santiago Abascal szerint egy függetlenségpárti puccs zajlik, és büntetésül legalább 702 év börtönt javasolt a vádlottakra.

2015-ben a katalán függetlenségi erők azzal a kampánnyal indultak a tartományi választáson, hogy amennyiben győznek, azt felhatalmazásnak tekintik egy függetlenségi népszavazás megszervezésére. Miután többséget kaptak a törvényhozásban, 2017. október 1-jén megtartották a referendumot, ami összecsapásokba torkollott a rendőrség és állampolgárok között.

A résztvevők (a jogosultak 43 százaléka) mindenesetre elsöprő többséggel az elszakadásra szavaztak, ám hamarosan madridi elfogatóparancs érkezett a szervezőkre, a katalán kormányt pedig leváltották. A jogi helyzet azóta sem tisztázott, de a legtöbben abban egyetértenek az országban, hogy a bírósági út sántít, bár más megoldás egyelőre nem kínálkozik.