A koronavírus jelentette válsághelyzet közepette is jó üzenetet küldött az Európai Unió azáltal, hogy zöld jelzést adott Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez. Az uniós Tanács égisze alatt rendezett videókonferencián kedden a tagállami miniszterek határoztak erről, a döntést az állam- és kormányfők csütörtöki online találkozóján véglegesítik.
Mindkét balkáni állam nagy nyomásnak volt kitéve: a tavaly októberben rendezett uniós csúcstalálkozón Franciaország, Hollandia és Dánia is megvétózta a tárgyalások megkezdését. Azóta azonban hivatalba lépett az új Európai Bizottság, amely immár kiemelt szerepet szán a Nyugat-Balkán uniós integrációjának. A testület ráadásul magyar bővítési és szomszédságpolitikai biztost tudhat a soraiban.
– Az Európai Unió megmutatta, hogy a nehéz időszakokban is képes stratégiai jelentőségű döntések meghozatalára
– fogalmazott Brüsszelben Várhelyi Olivér, egyúttal gratulálva Észak-Macedóniának és Albániának. Mint mondta, mindkét ország hosszú utat tett meg a tegnapi sikerig.
– Amikor átvettük a stafétabotot az előző bizottságtól, a dolgok nem voltak olyan fényesek, mint ma – mondta a bővítési biztos, emlékeztetve arra is: az októberi kudarc után mindkét tagjelölt érett választ adott, felgyorsította a kért reformokat.
– Ez a munka érett be ma, a tagállamok ezt a munkát ismerték el – hangoztatta Várhelyi Olivér. Elmondta azt is: az általa februárban bemutatott, új bővítési módszertan alapján mindent megtesz majd azért, hogy Észak-Macedónia és Albánia a gyakorlatban is mielőbb megkezdhesse a tárgyalásokat. – A metodológia egyik sarokköve a hitelesség. Most ezt a hitelességet bizonyítottuk – zárta szavait.
Budapesten közben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is gratulált a szóban forgó államoknak, illetve Várhelyi Olivérnek. A tárcavezető óriási magyar sikernek is nevezte az előrelépést.
Mint mondta, Magyarország nagyon hosszú ideje aktív támogatója a bővítési folyamatnak, kiváltképp a Nyugat-Balkán uniós integrációjának. – Büszkék lehetünk, hogy kivettük a részünket ebből a sikerből – mondta Szijjártó, aki szerint az uniónak politikai, gazdasági és biztonságpolitikai érdeke is a bővítés.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a Nyugat-Balkánon halad keresztül az egyik fő migrációs útvonal. A miniszter kitért arra is, hogy az albán és észak-macedón előrelépés mellett sem szabad hagyni, hogy Montenegró és Szerbia csatlakozási folyamata lelassuljon.
Az Európai Bizottság egyébként nemrég tett közzé országjelentéseket, amelyek szintén alátámasztották, hogy mind Észak-Macedónia, mind pedig Albánia teljesítette az EU által szabott feltételeket a tárgyalások megkezdéséhez. Akkor Várhelyi Olivér a Magyar Nemzetnek adott interjújában a szervezett bűnözést és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet nevezte meg a leginkább kihívást jelentő területekként, ahol a szóban forgó államok konkrét eredményeket értek el.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Észak-Macedónia időközben a Görögországgal folytatott névvitáját is rendezte. Szkopje így nemcsak az uniós, hanem a NATO-tagság felé is gőzerővel halad: nemrég a katonai szövetség utolsó állama, Spanyolország is ratifikálta az észak-macedón tagfelvételt.
