Anze Logar szlovén külügyminiszter a közös sajtótájékoztatón elmondta: országaik 14 naponta rendszeresen egyeztetnek majd az új rendelkezésekről.
Kiemelte: egyetértettek abban is, hogy az Európai Bizottságnak (EB) közös cselekvési mechanizmust és normákat kell kialakítania abban az esetben, ha a fertőzöttek száma növekedne.
Mint mondta, kormányaiknak nagy szerepük van abban, hogy amennyire csak lehet, korlátozzák azokat az alkalmakat, amelyek veszélyt jelenthetnek, de nem szorgalmazzák a határok újbóli lezárását.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter úgy fogalmazott: a közép-európai országok közös célja, hogy elkerüljék a márciusi és áprilisi állapotokat, amikor a legtöbb európai ország lezárta határait a járvány miatt.
A miniszterek a fehéroroszági helyzetről is tárgyaltak.
Tomás Petrícek, a cseh diplomácia vezetője jelezte: közös fellépést támogatnak az Európai Unióban a Fehéroroszországban kialakult válság kezelésére.
Ivan Korcok szlovák külügyminiszter úgy vélte: az EU-tagországok külügyminisztereinek jövő hétfőn Brüsszelben egyértelmű jelzést kell küldeniük Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök számára arról, hogy hagyjon fel az erőszakkal, és kezdjen tárgyalásokat az ellenzékkel.
A bécsi ötök vagy más néven a középső ötök kezdeményezésnek Magyarország is tagja. Ez volt az említett országok külügyminisztereinek harmadik találkozója: júniusban Bécsben, júliusban pedig Budapesten tárgyaltak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Donald Trump amerikai elnök meghívására, egyedüli európai uniós miniszterként az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein közötti békemegállapodások aláírási ceremóniáján vesz részt a washingtoni Fehér Házban, emiatt nem lehetett jelen a szlovéniai találkozón.
