Rövid időre, de megszakadtak az intézményközi egyeztetések az unió következő keretköltségvetéséről, miután az Európai Parlament tárgyalódelegációja még csütörtök este felállt az asztaltól, mondván:
a német EU-elnökségnek olyan javaslattal kell előállnia, ami figyelembe veszi az állampolgárok által közvetlenül megválasztott uniós parlament igényeit. – Az nem tárgyalás, hogy az Európai Tanács semmilyen kompromisszumra nem hajlandó
– fogalmazott a delegáció, hozzátéve: bíznak benne, hogy a tanács elnöksége a következő napokban rugalmasságot mutat, ugyanis a polgárok sürgős tetteket várnak. Az EU jelenlegi keretköltségvetésének időbeli hatálya december 31-ig tart, így jövő év elejétől már az új büdzséből finanszíroznák az EU-s programokat. Az EP szerint az Európai Tanácsnak ugyanakkor legalább tizenöt irányadó európai uniós projekt tekintetében kellene növelnie a kilátásba helyezett források összegét.
Az intézményközi tárgyalások egyébként már jövő szerdán, az állam- és kormányfők uniós csúcstalálkozóját megelőzően folytatódnak, tehát a parlament közleménye leginkább egy erős ultimátumnak tudható be.
Mindenesetre jelzésértékű, hogy az EP és a tagállamokat tömörítő Európai Tanács is kemény hangvételű üzenetekkel ment neki egymásnak. Sebastian Fischer, a német EU-elnökség szóvivője a Twitteren ugyanis úgy véleményezte a történteket: a hallgatás sem viszi közelebb a feleket a megoldáshoz. Arra is emlékeztetett: az EU történetének legnagyobb összegű keretköltségvetéséről van szó, ami messze nagyobb az EP eredeti igényeinél is.
Not talking to each other does not bring us any closer to a solution as it always takes two to tango. And a willingness to compromise is needed on all sides. Not to be forgotten: We talk about the largest #EUbudget in 🇪🇺 history; far beyond the original demands of the EP. https://t.co/AhbyuYIow0
— Sebastian Fischer (@SFischer_EU) October 8, 2020
Fischer utóbbival arra utal, hogy az uniós keretköltségvetésbe ágyazott mentőcsomaggal együtt egy mintegy kétezermilliárd eurós büdzséről van szó. Az EP ugyanakkor ismét leszögezte azt is: a keretköltségvetés elfogadása nem feltétele annak, hogy a mentőalap zöld utat kapjon.
Ursula von der Leyen az uniós bizottság munkaprogramját ismerteti az Európai Parlamentben
Fotó: Daina Le Lardic/Európai Parlament
A jogállamisági adok-kapok is folytatódik
A héten a német EU-elnökség egyébként kilátásba helyezte, hogy a következő hétéves ciklus első felében növelnék egyes programok forrásainak összegét, de az EP számára nem volt elég meggyőző a javaslat. A németek levelében a költségvetési tárgyalások egy másik fajsúlyos ügye, a kifizetésekhez csatolandó feltételrendszer is szerepelt. Erről a német EU-nagykövet – szintén az EP kívánságára – az eddigieknél szigorúbban fogalmazott, ám arra is figyelmeztetett:
nem lehetséges, hogy egy szankciós mechanizmust hozzanak létre a lehetséges jogállamisági sérelmek margóján, mert arra már létezik a hetes cikkely szerinti eljárás.
Ezzel egyébként korábban már a magyar kormány is érvelt: az újabb jogállamisági mechanizmusok létrehozásához ugyanis a szerződések módosítására van szükség.
Az EP a friss, a költségvetési tárgyalások megszakításáról szóló közleményében arra is újból emlékeztetett, hogy a hétéves büdzsé és a mentőalap tekintetében is jogállamisági feltételrendszer kialakításához kötötte a hozzájárulását. Mint azt írták, erről rendes döntéshozatali eljárásban a parlamentnek és a tanácsnak kell döntenie.
