Párizs kezében az uniós bővítés

Tizenhat hónap alatt harmadszor sem sikerült az uniós minisztereknek megállapodniuk Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásairól.

Tizenhat hónap alatt harmadszor sem sikerült az uniós minisztereknek megállapodniuk Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásairól. A Politico szerint ennek legfőbb oka a blokk bővítését a kezdetektől makacsul elutasító Franciaország, a brüsszeli hírportál szerint azonban noha Hollandiának és Spanyolországnak szintén voltak aggályai, Párizs egyre inkább elszigetelődik a kérdésben. A jelenlegi Juncker-bizottság bővítésért felelős biztosa, az osztrák Johannes Hahn azt mondta: senkit nem szeretne hibáztatni az újabb kudarc miatt, de a halogatás tovább ronthatja az EU hitelességét a balkáni térségben. Franciaország azzal indokolja a vétóját, hogy a reformok dacára sem érzi késznek a csatlakozási tárgyalások megkezdésének kapujában jó ideje toporgó két balkáni államot, az Euró­pa-ügyi francia miniszter, Amélie de Montchalin szerint ráadásul már önmagában a csatlakozási folyamat is reformra szorul.

A bővítésért folytatott harc nem ért véget a külügyminiszterek találkozóján, az unió soros elnökségét jelenleg betöltő Finnország ugyanis a minap tudatta: a csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdése felkerült a tagországok állam- és kormányfőinek ma kezdődő csúcstalálkozója napirendi pontjai közé is. Mivel minden tagállam szavazata szükséges a tárgyalások megkezdéséhez, Em­mauel Macron francia elnök itt még mindig szembefordulhat a blokkal, Johannes Hahn ugyanakkor előrebocsátotta: a csúcson egy pozitív döntés egyszerűen zöld jelzést adhatna a tárgyalások megkezdésének, amelyek egyébként is újabb sok évig tartanának.

A tagállamokon már csak azért is nagy a nyomás, mert a két ország mindent megtett annak érdekében, hogy megfeleljen az elvárásoknak: Szkopje a több évtizedes névvitáját is rendezte Görögországgal. Németország és Olaszország teljes mellszélességgel kiáll a bővítés mellett, ugyanakkor az sem mellékes, hogy az új Európai Bizottság felállásánál végül melyik ország biztosának ölében landol az egyelőre hazánknak szánt bővítési portfólió. A magyar álláspont mindenesetre egyértelmű: biztonsági, politikai és gazdasági okokból is indokolt a Nyugat-Balkán integrálása.